A kékszínű, aranykupolás Szent Mihály katedrális, a város és talán az ország egyik legismertebb épülete és jelképe. Nevét Szent Mihályról, Kijev védőszentjéről kapta. A legenda szerint az arkangyal megjelent II. Szvjatopolk kijevi fejedelemnek a kunok ellen vívott harca során. Az angyal lovagi öltözetben, kiterjesztett szárnyú madár képében öltött testet, és győzelemre segítette a fejedelmet, aki ennek emlékére megalapította a Szent Mihály székesegyházat és kolostort.
A kolostor és főtemploma a Dnyeper jobb partján, a Szent Szófia-székesegyháztól északkeletre található, a város történelmi belvárosában. Eredetileg II. Szvjatopolk kijevi nagyfejedelem építtette a középkorban, de az évszázadok során sokszor átépítették és kibővítették. A külsejét a 18. században építették át ukrán barokk stílusban, a belső viszont megőrizte bizánci jellegét. Az eredeti székesegyházat az 1930-as években a Szovjetunió hatóságai lerombolták, de 1997-1999 között az eredeti rajzok és fényképek alapján újra felépítették.
Világörökségi szentély
A világörökségi védelem alatt álló ortodox szentélyt, a Szent Szófia székesegyházat a 11. században építették. Barokk tornya nem kevesebb, mint 76 méter magas. A templomot azért látogatják békeidőben annyira sokan, mert több helyen eredeti 11. századi mozaikokat és falfestményeket láthatnak. Magát a székesegyházat Jaroszlavl herceg emlékére építették, aki egykor megvédte a várost a betörő szomszédos törzsektől.
A Dnyeper szigetei
Ahogy a Duna budapesti szakaszán, úgy a Dnyeper városi részén sem hiányoznak a szigetek a folyóból. A Truhanov-sziget például jó strand és pihenőhely, egyszer rég még az Eurovíziós Dalfesztiválnak is otthont adott. A közel hárommilliós Kijevnek több mint a fele zöld terület: gesztenye, jegenye, és hársfáit még költők is megénekelték.
A főutca
Kijev igazi városiasodása az 1800-as években kezdődött. A dombokon elkülönült városrészeket utakkal kötötték össze. A mai főutca, a Krescsatyik helyén csörgedező kis patakot kiszárították és beépítették, felépült Kijev híres egyeteme, majd a Városi színház, és Európában másodikként itt helyezték üzembe a villamost.
A Kijevi barlangkolostor
Másnéven a Pecserszka lavra egy ortodox barlangkolostor a Dnyeper partján. A Kijevi Rusz idejében az ortodox egyház egyik fontos központja volt, melyet két szerzetes alapított 1051-ben, Bölcs Jaroszlav uralkodása idején. A szerzetesek itt a barlangokban imádkoztak, éltek és temetkeztek. A barlangok hideg és nedves klímája lehetővé tette a testeknek a természetes mumifikációját. Ez a jelenség tovább növelte a kolostor hírnevét. A szerzetesek testei szinte tökéletes állapotban fennmaradtak mind a mai napig.
Az UNESCO a Szent Szófia-székesegyházzal együtt a Pecserszka lavrát is felvette a világörökségi listára 1999-ben. 2007-ben Ukrajna hét csodájának egyike lett. A Pecserszka lavrát két kolostor alkotja: a Felső lavra és az Alsó lavra.♦
Ha még több kijevi és környékbeli szépségre kíváncsiak vagytok, melyek közül nem kevés most tényleg veszélybe került, akkor keressétek majd az újságárusoknál, vagy a Világjáró Webshop-ban a legújabb Világjáró Magazint, melynek címlapján Ibiza szigete szerepel majd!
