A Nemzeti Kastélyprogramnak és a Nemzeti Várprogramnak köszönhetően az ország újabb gyönyörű épületegyüttese újult meg. Ez a projekt is része volt annak a programnak melynek keretében országszerte 60 milliárd forintból 30 fontos műemlék épület kaphat új külsőt és belsőt, illetve funkciókat. A cél pedig az, hogy így hozzájárulhasson Magyarország régióinak turisztikai-gazdasági fejlődéséhez.
Virág Zsolt, a program miniszteri biztosa elmondta, a rekonstrukció során felújították a némaságot fogadott szerzeteseknek otthont adó cellaházakat, helyreállították a csonka templomtornyot, megújították a barokk rendszerű, teraszos kiképzésű díszkertet, valamint új, modern fogadóépületet létesítettek a területen.
Az egyes cellaházakban a szerzetesi életre jellemző terek kaptak helyet, valamint korabeli tevékenységek megidézésével a remeteség gazdálkodása és a szerzetesek mindennapi tevékenységei is megismerhetővé váltak. A felújított templomtorony, amely a remeteközösség lelki központja volt, a felújítás után kiállítótérként és kilátópontként működik. A templom kriptájában installációk és egy hologramos kisfilm segítségével ismerhetjük meg a barokk lelkiség halállal kapcsolatos gondolatait.
A felújítás folytatódott
Korábban már történt itt egy felújítás. Ekkor 885 millió forintból megvalósult a 2300 négyzetméter alapterületű rendház szerkezeti és külső helyreállítása, a pince, a földszint, az emelet, valamint a növényszárító padlás teljes belső, műemléki rekonstrukciója, az egykori refektórium freskóinak restaurálása, valamint a belső díszudvar felújítása. A termekben berendezett új kiállítások bemutatják a remeteség 18. századi históriáját, a szerzetesek életmódját, megemlékeznek II. Rákóczi Ferenc és a kamalduliak kapcsolatáról. A tárlat megjeleníti azt az időszakot is, amikor az épületből a remeteség alapítását egykor támogató Esterházy-család grófi ágának vadászkastélya lett az 1860-as évektől.
A kiállításhoz csaknem harminc magyar múzeum és gyűjtemény nyújtott szakmai segítséget és kölcsönzött műtárgyakat. Az eredetihez igazodó történeti bútorok kaptak helyet a rendezvényekre használt terekben is, így a refektóriumban, a díszteremben, a káptalanteremben, a könyvtárszobában és a kápolnában is.
A kamalduli remeteség
A remeteséget 1733-ban kezdték építeni, alapkövét Esterházy József tette le. A remeteségben cellaházakat, templomot és közösségi épületet alakítottak ki; a némaságot fogadó fehércsuhás szerzetesek külön-külön elmélkedtek cellaházaikban, évente csak egyszer beszélhettek egymással.
De alig fejeződtek be az építési munkálatok, II. József feloszlatta a szerzetesrendeket 1782-ben, köztük a kamalduli rendet is. Ezek után a remeteség vagyonát árverésre bocsátották, állami tulajdonba vették vagy széthordták. Az épületegyüttes azonban megmaradt és ma már európai szinten is kiemelkedőnek számít: a némasági fogadalmáról ismert szerzetesrendnek világszerte mindössze öt hasonló helyszíne maradt fenn. A remeteséghez 17 cellaház tartozik, közülük hét apartmanházként működik és rendszeresen fogad látogatókat – olvasható a Majkiremeteseg.hu oldalán, ahol a látogatási lehetőségekről is mindent megtudhatunk.♦
Látogatási információk:
A Remeteség hétfő kivételével minden nap nyitva tart. Jelenleg még a téli nyitvatartás szerint várja a látogatókat, vagyis 9 óra és 17 óra között, egészen március 31-ig.
A remeteség területére a felnőtt belépő 3000 forint, a kedvezményes jegy pedig 1 500 forint, ezt 6-26 év közötti fiatalok, 62. életévét betöltött látogatók és minimum két 18 év alatti gyermeket kísérő szülők igényelhetik.
Egyéni látogatók számára is tartanak tárlatvezetéseket a remeteség épületeiben. Ezekre keddtől vasárnapig lehet jeletkezni, és a belépőjegyen kívül nem kell rá plusz jegyet váltani. A vezetéseket naponta 10 órától 17 óráig fél óránként indítják. Ha pedig egyénileg járnánk végig a területet, akkor a segítségünkre lesz benne a mobiltelefonra ingyenesen letölthető visual guide, vagy a pénztárban átvehető kiállításvezető kiadvány.
