De vajon mitől más ez a kisváros, mint a riviéra többi kikötője? Nehéz ezt megmagyarázni, Saint Tropez egyszerűen divat lett, mégpedig egy színésznőnek és filmjének köszönhetően. Az ötvenes-hatvanas években a település egy volt a sok közül, de a Brigitte Bardot főszereplésével készült híres film, az „ És az Isten megteremtette a nőt” című alkotás, valamint az ide költöző, és itt alkotó sok művész miatt egyre többen keresték fel az egykor álmos kikötőt.

De nemcsak ennek a filmnek volt nagy hatása az egyre extrémebb és ismertebb üdülőfalura. A ’60-as évek Amerikájából érkező monokinis napozás és fürdőzés láza Európában itt, a Plage de Tahiti-n (Tahiti part) terjedt el először.
A konzervatívabb helyiek és a strandra érkező ledérebb látogatók közötti „harc” az egyik állandó témája lett a Saint Tropez-i csendőr című filmsorozatnak, melyet itt forgattak. A Louis de Funés által alakított csendőr alakja világhírnevet, és Franciaországon belül is nagyobb népszerűséget szerzett az addigra már ismert településnek.

Amint beköszönt a tavasz Saint-Tropez félszigetén, kapásból megnő a turistaforgalom. Egy szép vasárnapi napon a kikötőben csak úgy nyüzsögnek az emberek, hogy lássák a csodás vitorlásokat és jachtokat, vagy éppen a vitorlásversenyeket. Hajókból pedig van elég; a kikötő legfrekventáltabb helyén mesés fahajók, fehér vagy éppen gránitszürke, sőt fekete jachtok is parkolnak. A kikötő körüli szép házak szinte mind eltörpülnek a gyönyörű vízi járművek mellett. Természetesen azért nem csak hajók, hanem fesztiválok és kulináris rendezvények is várják az ide érkezőket.

Saint-Tropez szálláskínálata változatos, a lenyűgöző hotelektől a vendégszobákig mindenki megtalálja a saját igényeinek megfelelőt. Saint-Tropez a Côte d’Azur shopping fővárosa is, melynek üzletei minden nap nyitva tartanak a főszezonban: megtalálhatóak itt a nagy világmárkák üzletei és a kis helyi termelők portékáit áruló boltok is. De nem csak nézelődni lehet a környéken, a bárokban finom pastis és kir koktél vár ránk, amit a napon ücsörögve elszopogathatunk. Ha ínyünkre van a dolog, ajánlott felkeresni a Bar du Port-t, ami nem csak koktéljaival, hanem modern belső terével is hódít, mely óriási kontrasztban áll az épület tradicionális külsejével.

A város legnagyobb, platánfákkal övezet terét, a Place des Lices-t apró kávézók tarkítják. Ahogy nálunk a Pilvax, úgy Siant-Tropez-ban a Café des Arts volt a művészek és értelmiségiek találkozóhelye, ma már egyszerűen Le Café-nak hívják. A tér érdekessége, vagy inkább az itt lakóké, hogy a helyiek mindig a másik oldalon töltik az idejüket, mint ahol a turisták vannak, és mindenfelé labdajátékkal múlatják az időt. A helyi nyugdíjas urak a Cote d’Azur labdajátékát, a petanque-ot játsszák. Igazi műgonddal készülnek egy-egy dobásra, majd mérőszalaggal lemérik a kis labda és a nagy labdák közötti távolságot.

Az üdülőfalu hangulata mindig eleven, sok errefelé a híresség, gyönyörű a tenger, és érdekesek a történelmi- és művészeti kincsek. Az óváros kis terei, utcái, színes piacai és kikötője hamisítatlan provence-i hangulatot árasztanak. Saint-Tropez történelmi emlékekben is gazdag erről a helyi múzeumok tanúskodnak: érdemes felkeresnünk például a Musée de l’Annonciade épületét, mely egy modern művészeti galéria – Signac, Cross, Matisse és Derain képekkel, vagy a híres Maison des papillons pillangóházat, ahol több ezres csodás pillangót és lepkét láthatunk.
Egy kiadós séta során menjünk el a Notre-Dame de l’Assomption templom irányába, ejtsük útba a Vasserot mosókonyhát és annak szökőkútját, a Jarlier tornyot, a Moutte kastélyt és parkját, és ha még bírjuk szusszal, akkor a Corsaire lépcsőket se hagyjuk ki.
Megközelíthetőség
Vonattal: Gare des Arcs állomás (47km), Gare de Saint-Raphaël állomás (38km), Gare de Toulon állomás (75km)
Repülővel: Nice Côte d’Azur, Toulon és Saint-Tropez La Môle repülőterek
Autóval: A8-as autópálya
Forrás: France.fr