Az ország északi részét magunk mögött hagyva – bejárva Tangiert, Casablancát, Fes városát és Meknes zegzugos utcáit – elindultunk dél felé, s már alig vártuk, hogy megpillantsuk Marrakecht, a vörös várost. A település medinájának hangulata még a legviláglátottabb utazót is magával ragadja. A szűk utcákat mindenütt vörös épületek szegélyezik.
E színválasztás korántsem véletlen: a vörös szín ugyanis nem veri vissza annyira a nap sugarait, így a szemnek sokkal kellemesebb látványt nyújt, mint mondjuk a fehér.
Marrakech óvárosát 1985-ben a Világörökség részévé avatták, mert rendkívül jól megőrizte az arab építőművészet emlékeit. És valóban: a gyönyörű Bahia-palota, a még romjaiban is hatalmas El-Badi palota, a Ben Youssef korániskola, a Saad-dinasztia mauzóleuma, a Koutoubia-mecset, a romantikus parkok, vagy maga a robosztus városfal mind-mind egy letűnt kor különböző időszakainak hátramaradt hírnökei.
Fő vonzerejét mégis inkább a főtér, a Jemaa El-Fna és a bazár jelenti, ahol a látogató belevetheti magát a hamisítatlan marokkói világ kissé félelmetes, de lenyűgöző forgatagába.
A szuk bejáratánál strázsáló hatalmas téren az alkonnyal lassanként életre kelnek a mesés kelet fantáziavilágának nagyon is valóságos figurái: kígyóbűvölők, majomtáncoltatók, tűznyelők, fakírok, csodaszer-kereskedők vagy éppen fognyűvők szórakoztatják vagy borzongatják a furcsaságokra éhes helyieket, és persze a turistákat.
Marrakech nem szeret unatkozni, folyton folyvást változik; még akkor is képes valami újat mutatni, ha már azt hinnénk, minden zegzugát láttuk. Az észak-afrikai Nap alatt süttetve magát és a melegtől remegő levegővel beburkolva, nincs még egy ilyen színes város, ami ennyire meg tudja lepni a látogatót.
Marokkóról még többet az alábbi magazinokban találtok, melyeket a Világjáró webshopban tudtok megrendelni, ahol még több izgalmas desztinációt találtok a Világjáró és First Class Magazinokban.
