A legendáiról és nyugalmáról ismert szigeten már az első pillanattól kezdve más látvány fogad bennünket, mint például Máltán. Különleges mikroklímájának köszönhetően Gozo sokkal zöldebb. A szigetlakók többnyire mezőgazdaságból és halászatból élnek. Ez határozza meg mindennapjaik ritmusát. Az élet itt érezhetően lassabban telik, de ez kedvez azoknak az utazóknak, akik a napi sürgés-forgást egy kicsit a hátuk mögött hagynák.
Gozo dimbes-dombos tájait rejtett öblök, hatalmas barokk templomok, apró falvak, bájos, szépen rendbe hozott farmházak teszik igazán változatossá. Ezek a házikók egyre kedveltebb nyaralási formák nem csak a helyiek, de a külföldiek körében is. Nem csoda, hisz a 3-4 hálószobás, összkomfortos, medencés, kertes villák igazi búvóhelyül szolgálnak a pihennivágyóknak.
Gozo azonban nem mindig volt ilyen békés vidék
Történelme tele van színes legendákkal, nagy csatákkal és komoly építkezésekkel. A sziget egyik ismertebb elnevezése is egy legendából ered. A gozoiak még ma is sokszor Kalipszo szigetnek hívják az otthonukat. A legenda szerint ugyanis ez volt a híres nimfa szigete, ahol Odüsszeuszt hét éven keresztül fogva tartotta. Kalipszo feltételezett barlangja a sziget északi részén található Ramla-bay közelében.
Ahogy Málta történelmét úgy Gozoét is sok civilizáció, hódító alakította. Az első gozoi „telepesek” i.e. 3600-ban már komoly építkezésekbe kezdtek. Ma Xaghra városa mellett található az a Ggantija-temple néven ismert világörökségi helyszín, amit a tudósok a világ legrégebbi szabadon álló, ember alkotta építménynek tartanak. Az akkori népek elsősorban mezőgazdasággal foglalkoztak és termékenységkultusz uralta a hitvilágukat. Ezek a szakrális építmények is, melyekből még több mint 20 található az országban, ilyen vallási célokat szolgáltak.
Római hatások és értékek
A sziget életében nagyon fontos szerepet játszottak a rómaiak. Ők csatolták Gozot Máltához. A régi főváros, a Citadella egy római város romjaira épült. Később föníciai befolyás alá került a sziget. Gozo mai neve is ebből a korból ered. Feltételezhetően a föníciaiak gályái alapján Gwl névre keresztelték, amit a normann, majd később a castiliai uralom Gozová ferdített. A kis sziget lakói sokszor szenvedtek a betolakodók támadásaitól. Kalózok és török csapatok raboltak a szigeten.
Egy alkalommal szinte a teljes lakosságot elvitték rabszolgának. A megmaradt 200 főt a lovagok ettől kezdve törvényileg kötelezték, hogy az éjszakákat a Ciadella megerősített várfalain belül töltsék. A régi főváros ma már csak turisztikai látványosság. Sajnos egy jó része összedőlt egy 17. századi földrengés következtében. A mai főváros, Victoria körülöleli a régi városfalat.
Az Azúr Ablakon túl is létezik látnivaló
Gozot történelmi látványosságai mellett sokan természeti képződményeiért és kitűnő búvárkodási lehetőségeiért keresik fel. Néhány éve sajnálatos módon elpusztult a sziget egyik különleges természeti kincse, az Azúr Ablak. A természeti képződmény kialakulását és pusztulását is az erózió évezredekig tartó munkájának köszönhette. Hűlt helyét és a mélyben elterülő búvár merülőhelyeket azonban mind a mai napig évente sok ezren keresik fel. A sziklafalak mentén nagyon sok búvár merült alá, hogy a több mint 60 méter mély barlangok állat- és növényvilágában gyönyörködjön. A kevésbé merészek a szomszédos Inland Sea, belső tóról induló kishajókon szállnak vízre, hogy a sziklahasadékon átkelve csodálják meg a tengerpart hatalmas sziklaképződményeit.
Mesteremberek és finomások
Gozo gasztronómiája is más egy kicsit, mint a fő szigeté. A főleg mezőgazdasággal foglalkozó helybéliek nagyon büszkék a gozoi kecskesajtra, aszalt paradicsomra és a különleges mézre.
Míg a férfiak a tengert járják a jó halfogás reményében, asszonyaik a hagyományoknak megfelelően készítik messzeföldön híres csipkéiket. A pamut és selyemszálból készülő kézimunkák hosszú hónapok, sőt évek munkái. Egyes mesterek munkái rendszeresen részt vesznek a brüsszeli csipkekiállításon.
A gozoi emberek hétköznapjain, életritmusán, nyitottságán érződik a vidéki emberek természetszeretete és a vallásosság. A házak ablakaiban úton-útfélen a legkülönbözőbb kegytárgyak, szentképek, a legszegényebb, legkisebb faluban is hatalmas barokk templomok hirdetik, hogy itt a hit nagy szerepet tölt be. A vallási ünnepek szinte egymást érik a nyár folyamán a sziget különböző pontjain.
Az aprócska szigetet nemcsak a turisták, de számos filmes produkció is felfedezte már magának. A Trója, a Trónok harca, vagy a híres sztárpár Angelina Jolie és férje Brad Pitt legutóbbi produkciója, a Tengernél számos képkockáján visszaköszön a sziget magávalragadó látványa.
Ha többet szeretnél megtudni az őszi-téli máltai programlehetőségekről és elérhető szállásokról, akkor keresd a Máltai Turisztikai Hivatal képviseletét (info@visitmalta.hu, www.visitmalta.com).
