A hazai turistákat sokszor a tévhitek tartják vissza egy finnországi utazástól: ott mindig hideg van, a finn emberek ridegek, az árak pedig megfizethetetlenek. Ebből azonban nem sok minden fedi a valóságot, nyáron például a déli területeken akár 30°C-ra is felkúszhat a hőmérő higanyszála. Indulás előtt mindenesetre érdemes tisztázni, hogy mire számíthatunk, mert aki partiktól hangos, nyüzsgő nagyvárosokat és üdülőfalvakat vár, az csalódni fog.
Ezzel szemben Finnország kiváló úti célja lehet a természetet, a sportokat és a nyugalmat kedvelőknek. De az árakat finn földön valóban nem a low-budget és a hátizsákos turisták pénztárcájához mérik, minden körülbelül kétszer, háromszor annyiba kerül, mint itthon, ennek fejében viszont bizonyos értelemben egy egzotikus északi országot és sok segítőkész, figyelmes embert ismerhetünk meg.
Ha több látnivalót szeretnénk megnézni, megéri kiváltani a Helsinki Card-ot, mellyel a város valamennyi tömegközlekedési eszközén ingyen utazhatunk, és csaknem mindegyik múzeumot díjmentesen látogathatjuk. Az útikönyvekben részletesen tárgyalt alapvető látványosságok – mint a város fölé magasodó lutheránus székesegyház hófehér épülettömbje, vagy a vöröstéglás ortodox Uszpenszkij katedrális, Alvar Aalto híres finn építész formabontó Finlandia Palotája és a kikötői piac – helyett itt inkább a helsinkiek által nagy becsben tartott kávézókról, éttermekről és néhány különlegességről szólunk.
Budapestről érkezve a finn főváros nyugodt kisvárosnak tűnik, tiszta utcákkal, rendezett épületekkel, forgalmi dugók nélkül, és még a villamosok is pontosan járnak.
Bár a belvárosban egymást érik a kellemes teraszos vendéglők és kávéházak, ezek közül is talán a legkedveltebb az Espalandi sétányon lévő Kappeli. Amolyan finn Gerbeaud-ként működik, azzal a különbséggel, hogy manapság inkább bár, mint cukrászda. A finom vasszerkezetű, patinás, üvegezett épület századfordulós kávéházi hangulattal, konyhája pedig ízletes finn halétkekkel szolgál a betérőnek. Teraszán a nyári hónapokban zenés műsorokat rendeznek.
Hasonlóan neves a Dóm tőszomszédságában lévő Café Engel, melynek zegzugos, otthonos tereiben elbámészkodhatunk a helyieken egy savanykás málnatorta és tejeskávé társaságában. Ha a sörözésünket szeretnénk némi városnézéssel kiegészíteni, célozzuk meg az Ateljee-baarit a Hotel Torni tetején, ahol a teraszról körpanorámás kilátás nyílik az egész városra: a kanyargós tengeröblökre, a neoklasszicista, szecessziós és high-tech épületekre.
Teljesen egyedinek mondható a Zetor vendéglátóipari egység hangulata, mely nevéhez híven traktoralkatrészeket használ berendezési elemekként. Itt még azon sem lepődünk meg, hogy a traktorkerék asztalokhoz a vidéki nyugalmat szimbolizáló tejeskanna ülőalkalmatosságok dukálnak. Az étterem esténként Helsinki egyik legfelkapottabb rockzenei klubjává változik.
Jártunkban-keltünkben a finn főváros különböző pontjain nem csupán hívogató beülős helyekre, hanem érdekes építészeti megoldásokra is bukkanhatunk. A vasúti pályaudvartól nem messze található Sziklatemplom varázsát az adja, hogy falait hatalmas gránittömbök alkotják, tetejét pedig fémvázra szerelt nagy üvegtáblákkal borították, sejtelmes fényhatásokat érve el ezzel a sziklába vájt templombelsőben. A Sibelius-emlékmű, mely a finnek legismertebb romantikus zeneszerzőjének állít emléket, akár egy több száz fényes acélcsőből álló, szabadtéri orgona emelkedik komoran a városszéli parkban.
Világörökségi véderő
Suomenlinna egy megkapóan szép, több kisebb szigetre épült erődrendszer Helsinki előterében, amelyet az orosz flotta támadásai ellen építettek a svédek francia aranytallérokon a 18. század közepén. A gondos svéd előrelátás azonban hiábavaló volt, mert 1808 telén a furfangos cári seregek szinte ágyúlövés nélkül foglalták el az erődítményt.
Az orosz hadihajók ravaszul megkerülték a szigetet, s a katonák az éj leple alatt hátulról, a jégen keresztül gyalogszerrel egyszerűen besétáltak az erődbe, miközben a védők a nyílt tenger felől várták a támadókat. Fordult a kocka, s az erődítmény ezután majd’ 110 évig a svédek ellen védte a cári birodalmat egészen 1917-ig, Finnország függetlenségének elnyeréséig.
Ma az UNESCO Világörökség védelme alatt álló szigetcsoporton a hajdani csaták emlékeként ágyúkat, bunkereket, sáncokat, bástyákat, alagutakat fedezhetnek fel a turisták. Az erőd és környéke az első tavaszi napsugaraktól késő őszig a helyiek kedvelt piknikező helye, ahová sétálni, kocogni, vagy éppen egy jót falatozni ruccannak át. Télen, amikor a Finn-öböl megfelelő vastagúra fagy, a Helsinki kikötőjéből induló menetrendszerinti kompokat jégen közlekedő buszjáratok váltják fel.
Extrém(hideg) örömök Hóországban
Aki inkább Finnország havas örömeire kíváncsi, jégvitorlázni akar, vagy szeretné kipróbálni, milyen egy félméteres szélességű jégbe vágott lékben, hőszigetelt öltözékben megfürödni, annak érdemes novembertől áprilisig a finn tóvidékre látogatni. A Helsinkitől 400 kilométerre északra található Kuopio régió a téli sport kedvelőinek garantáltan megdobogtatja a szívét.
A környék tavain – ha a tél is úgy akarja, már pedig errefelé gyakorta úgy akarja – a tükörsima jégen lehet korcsolyázni, fakutyázni, lékhorgászni. A hó borította lankás, erdős vidék pedig kutyaszánozásra, hótalpas túrázásra, sífutásra vagy hómobilozásra kínál ideális terepet.
Kép: Juha Saastamoinen
Tahkóban a több száz méteres síugró sáncon kívül golfpálya és spa-részleg várja a vendégeket az ötcsillagos szállodától a szerényebb berendezésű, de takaros vendégházakig, amelyek egy átlagos magyar család számára is megfizethetők, és természetesen mindegyikben ott a szauna. Leppavirtában a találékony finnek egy hatalmas sportcentrum alá egy még hatalmasabb síarénát építettek, hogy ne csak a hideg téli hónapokban, de egész évben zavartalanul lehessen síelni, jégtekézni (curling) és korcsolyázni.
A Kelet-Finnország központjának számító Kuopio város a maga 87 000 lakosával finn viszonylatban nem kis város, ám látnivalóit gyalogosan akár egy délután alatt is körbejárhatjuk. Első számú büszkesége a Finn Ortodox Egyházi Múzeum, amely Finnország egyik legértékesebb ortodox templomi gyűjteményét mutatja be.
A kiállításon gyönyörű festett ikonokat, mívesen kidolgozott arany szertartás-kellékeket és textíliákat tekinthetünk meg. Másik látványossága a kétóránként körbeforduló Puijo-torony, ahonnan úgy tárul elénk a szigetektől szabdalt tóvidék, mint az ezer tó országát bemutató képeslapokon.
Kép: Tessa Bunney
A Kuopiohoz közeli fenyves erdő sűrűjében egy különleges szauna-élménnyel lehetünk gazdagabbak, ha beülünk a világ legnagyobb füstös szaunájába. Nevét onnan kapta, hogy a felfűtött kemencéből érkező füstöt beengedik a szauna térbe, majd kiszellőztetik, ám megmarad egy enyhe füstös illat. Úgy tartják, ez a legősibb finn szauna típus, hiszen kétezer évvel ezelőtt még egyszerre melegedett ember és étele. A felhevülés és izzadás után pedig jöhet a kihagyhatatlan friss hóban hempergés, vagy a megmártózás a tó jeges vizében.
Még több érdekességet Finnországról a Világjáró Magazin 2007/66. Hawaii-szigetek című lapszámában találtok. Magazinjainkat pedig a Világjáró online shopjában vásárolhatjátok meg.
