Élménybeszámoló

A Dunaharaszti Hunyadi János Német Nemzetiségi Általános Iskola 7. a osztálya,  a Határtalanul országos programban, 2018. szeptember 13-14-15-én Szerbiába látogatott. Jártunk: Szabadkán – Újvidéken –Zomborban – Bácson – Bezdánban.

Első úti célunk Szabadka volt. A város Szerbiában, a Vajdaság északi részén, az észak-bácskai körzetben, Magyarország déli határától kb. 10 km-re található. Itt egy játékos idegenvezetéssel, amit az ottani egyetemi hallgatók vezettek, néztük meg a város nevezetességeit: a városházát, melynek 45 méter magas tornyából felejthetetlen kilátás tárult a szemünk elé, a Szent Teréz Székesegyházat, a Zsinagógát. Az egyetemen a helyi ételspecialitással, burekkel vendégeltek meg minket ebédre. Édes ízre számítottunk, ezért meglepő volt a sós íz világa.

Újvidékre mentünk tovább, szerbül Novi Sad; az Európa Kollégiumban szálltunk meg, ahol minden szinte új volt, kényelmes, modern. Majd a Péterváradi erődöt néztük meg, ahol mindenkinek tetszett az idegenvezetőnk poénja: ,,BUMM HAPPY NEW YEAR”. Ezt akkor mondta, amikor megmutatta, hogy hogyan bombázták alulról a törököket. Utána következett a vacsora. Egy jellegzetes szerb tálat kaptunk, az Aqua Doria csárdában.

Újvidék után másfél órás út vette kezdetét Bács vára felé. Ez a hosszú út teljes mértékben megérte a gyönyörű látvány miatt. A vár szinte teljes egészében romokból állt és csak egy torony maradt meg, de így még jobban el lehetett képzelni a régi időket. A növényzet teljesen körbenőtte az egykori várat. Nagyon jól nézett ki, hogy a nagy nyílásokon benőtt a fa. Nekem ez a kép örökre megmarad.

Míg egyesek szabadidejükben a romok között futkároztak, addig a többieknek lehetőségük volt egy szűk csigalépcsőn felmenni a vár legtetejére, ahonnan csodálatos kilátás nyílt Bács környékére, sőt, szobák is voltak kis múzeumoknak berendezve. A buszon sokat beszélgettünk arról, hogy milyen jó volt a történelemben sétálni.

Második nap ebédre érkeztünk meg Zomborba, ahol fenséges halászlével vártak minket a Magyar Polgári Kaszinóban. Délután megnéztük a város nevezetességeit: a városházát, Zombor város múzeumát, és az és az ortodox templomot. Majd ellátogattunk a város egyetlen olyan általános iskolájába, ahol magyar nyelvű osztályokban is folyik tanítás. A kölcsönös bemutatkozást követően átadtuk ajándékunkat a tanulóknak, amit még itthon készítettünk. Hogy jobban megismerjük egymást, egy fergetegeset buliztunk az ottani magyar gyerekekkel. Másnap megnéztük a megyeházát és a katolikus templomot, majd kaptunk egy kis szabadidőt, egyéni városnézésre. Folytattuk utunkat Bezdánba.

Szerbiától csak a Duna választja el Horvátországot. Már messziről kitűnően látni az emlékművet, ami Kiskőszegen magasodik Bezdánban. 1947-ben épült a batinai csata tiszteletére, ami 1944 novemberében volt. Az emlékmű központi része 27 méter magas hegyen van a 8 m magas győzelemszobor. Ebből a magasságból meseszép kilátás nyílik Szerbiára és Horvátországra egyaránt.

A három nap gazdag volt élményekben.  Két tanuló 5 perces kisfilmet is készített utazásunkról, melyet az alábbi linken tekinthetnek meg:  https://www.youtube.com/watch?v=X8JS9RyD55k