Olyan illusztris helyszínek közé került be, mint:
Göreme Nemzeti Park és Kappadókia sziklatemplomai
Divriği nagymecset és kórház
Isztambul történelmi negyedei
Hattuszasz: A hettita főváros
A Nemrut-hegy
Hierapolisz-Pamukkale
Xanthos-Letoon
Safranbolu városa
Trója régészeti lelőhelye
A Szelim-mecset és közösségi komplexuma
Çatalhöyük neolitikus lelőhelye
Bursa és Cumalıkızık: az Oszmán Birodalom születése
Pergamon és többrétegű kultúrtája
Diyarbakır citadellája és a Hevsel-kertek
Epheszosz
Ani régészeti lelőhelye
Aphrodisziasz
Göbekli Tepe
Arslantepe domb
Gordion
A középkori Anatólia faoszlopos mecsetei
Az UNESCO Világörökségi Egyezmény Gordion ókori városát „többrétegű ősi településként“ írja le, „amely magában foglalja Frígia, a vaskori független királyság ősi fővárosának maradványait.” Az UNESCO hozzáteszi: „A lelőhelyen végzett régészeti ásatások és kutatások rengeteg olyan maradványt tártak fel, amelyek a fríg kultúrára és gazdaságra rávilágító építési technikákat, térkialakításokat, védelmi rendszereket és temetkezési gyakorlatokat dokumentálják.“
Gordion: Ritka lelőhely megszakítás nélküli településekkel
A Gordion közelében található település, amely a Yassıhöyük-dombon található, a kora bronzkorból (i. e. 2500 körül) származó bizonyítékokkal szolgál. A Gordion ősi városának és környékének 4500 éven át tartó folyamatos benépesítése a világ azon ritka területei közé sorolja, amelyek a megszakítás nélküli települések leghosszabb történetével rendelkeznek. A terület vonzereje számos tényezőre vezethető vissza, ideértve a jelentős anatóliai kereskedelmi útvonalak mentén elfoglalt stratégiai helyzetét, a Sangarios (a mai Sakarya) folyóból származó bőséges vízkészletet és a földművelésre alkalmas kiterjedt termékeny földeket.
Bepillantás Gordion történelmébe
Gordion leginkább Frígia politikai és kulturális fővárosaként ismert, amely a Hettita Birodalom összeomlásával indult fejlődésnek az i. e. 12. században. Ezért kulcsfontosságú helyszín a fríg civilizáció megértése szempontjából. A frígek az anatóliai régió nagy területein telepedtek le, amelyek a mai Ankara, Afyonkarahisar, Eskişehir és Kütahya tartományokat ölelik fel. A Fríg Völgy a világon semmihez sem hasonlítható, sziklatörmelékkel és ősi romokkal tarkított hatalmas tájat foglal magában, amely a fríg civilizáció nyomait hordozza. A Fríg Ösvényen a látogatók a frígek nyomdokain járhatnak, megismerhetik történelmi hazájukat.
A gordioni tájon a fríg korszak monumentális épületei hagyták a legjelentősebb nyomot. A korai fríg erődítmények és a város uralkodóinak sírhalmai még ma is az eredetileg tervezett hatást keltik: megmutatják a fríg elit hihetetlen erejét és tekintélyét. A terület uralkodója egykoron Midász király volt, akit a mitológia szerint azzal átkoztak meg, hogy minden arannyá váljék, amit megérint. Gordionban található a Nagy Tumulus, vagyis Midász király sírja, amely a harmadik legnagyobb sírhalom, a benne található sírkamra pedig a világ legrégebbi álló faépülete.
Gordion közvetlenül kapcsolódik a sok ókori történész által felidézett gordiuszi csomó történetéhez is. A legenda szerint a csomót csak Ázsia jövendő uralkodója tudja feloldani. Ezért nem véletlen, hogy Nagy Sándor felkereste Gordiont, és egy kardcsapással kettévágta a csomót.
Míg a Gordion környékén jó állapotban fennmaradt erődítmények és monumentális épületek hihetetlen utazást tesznek lehetővé a fríg történelemben, a helyszínen található Gordion Múzeum a feltárásokból származó lenyűgöző leleteket mutatja be. Időrendi sorrendben, jellemző példákkal illusztrálva ismerteti az egyes időszakokat. A műtárgyak között megtalálhatók a kora vaskorból származó, kézzel készített kerámiák, a kora fríg korból származó vaseszközök, valamint importált ősi agyagedények és áruk. A látogatók megtekinthetik a Gordionban talált pecsét- és érmemintákat is – írja a sajtóközlemény.
