A Qatar Airways repülőgépébe a megszokottnál jóval szélesebb ajtón lépek be, igazán nagy várakozással, hiszen a világ legjobb business class szolgáltatását igyekszem kipróbálni. Ahogy a fedélzetre lépek egy tágas, világos és igazán elegáns – repülés közben a business osztályú utasok számára bárként funkcionáló – fogadórészbe érek. Szerencsére nem is kell tovább mennem, a jegyem ide szól. Elfoglalom hát a helyemet. Előttem egy óriási tv képernyő, a fotelemben párnák, Armani-s alvó szett pizsamával, és a kedves légikísérő már hozza is a pezsgőt. Welcome on board!
Kicsit jobban körülnézek, és nagy, tágas teret látok mindenütt. A business class-on összesen 36 fő utazhat, az ülések 1-2-1 elrendezésben kerültek elhelyezésre, és teljesen vízszintes, 203 cm hosszú ággyá alakíthatók, a középsők pedig egy felhúzható fallal is elválaszthatóak egymástól. Minden üléshez egy 17 colos full-HD felbontású monitor és több praktikus tároló rekesz tartozik. A térhatást növeli az is, hogy a középső ülések felett nincs csomagtartó sor, ennek köszönhetően még tágasabbnak hat a gép belseje.
Közben lassan elindulunk és felemelkedik a repülő. Mielőtt felszálltunk, kiválasztottam a menüt, így már kapom is a lazac tálat. A fantasztikus vacsora után egy sci-fi-re esik a választásom a filmek közül, de már a közepénél megnyomom az ülést szabályozó gombot, és vízszintesbe helyezem magam. Az alvás nem nehéz egy ilyen nagy ágyban. Reggel az utaskísérő ébreszt, s már érkezik is a finom rántotta, a frissen facsart narancslével és a presszó kávéval. Mennyei ébredés, akarom mondani ereszkedés, hisz lassan leszállunk. Még egy gyors tisztálkodás, itt a mosdóban is meglepetések várnak: borotválkozó szett, fogmosó készlet, finom krémek, parfüm. Pont, mint egy ötcsillagos szállodában.
Szingapúrban igazi trópusi klíma fogad, szemerkél az eső, harminckét fok van és közel 100 százalékos a páratartalom. Első utam a méltán világhírű állatkertbe vezet. Ez inkább egy nagy állatpark, ahol több mint 300 állatfajt ismerhetünk meg, köztük az állatkert szimbólumává vált, veszélyeztetett fehér triót: a fehér bengáli tigrist, a fehér orrszarvút és a jegesmedvét. Utóbbi igazán meglepő látvány ebben a meleg, párás időben. A szingapúri állatkert specialitása, hogy az állatok nem rácsok között élnek, a tereket kialakító tervezők igyekeztek az egyes fajok eredeti életkörülményeit rekonstruálni. A 26 hektárnyi zöldellő őserdőben először az orángutánokat keressük fel, az állatkert egyik programja ugyanis „Reggeli az orángutánokkal”. A kedves majmok bambusznádat kapnak, mi viszont kipróbálhatjuk a maláj, az indiai és a kínai konyha finomságait.
Az állatpark után bevetem magamat a városba. Végigsétálok az Orchard Road-on, s bár sok szép bolt van itt, nem vásárolok. Viszont elmegyek a kínai negyedbe, ahol leszakad az ég, a trópusi eső alól a fedett árusok közé menekülök. Van itt minden, füstölők, porcelánedények és minden egyéb elképzelhető áru. Veszek egy, a városra jellemző hűtőmágnest, melyen érdekes felirat olvasható: „Singapore the fine city”, azaz Szingapúr a finom város, vagy a másik értelmezésben: Szingapúr a büntetések városa. Szingapúrban nem véletlenül a legjobb a közbiztonság a világon, és nem véletlenül az egyik legtisztább ázsiai város. Itt mindent keményen büntetnek. Ha egy rágógumit vagy egy cigarettát eldobunk, szigorú pénzbírságra számíthatunk. Ha pedig drogot csempész valaki, arra halálbüntetés vár. Itt érdemes betartani a szabályokat.
Medence a város tetején
Na de térjünk vissza a látnivalókhoz. A város legismertebb szimbóluma a Marina Bay Sands Hotel, mely 2010-ben nyílt meg. Ez a valaha megépített legdrágább szálloda, az amerikai tulajdonos, a Las Vegas Sands Corporation költségvetése elérte az ötmilliárd dollárt. 2560 szoba található a három, 55 emeletes toronyban, és a legfőbb attrakció a 150 méter hosszú „végtelen” medence a tornyok tetején. Található itt egy kilátó is, ide mindenképpen menjünk fel, és igyunk egy kávét a terasz kávézójában, mert csak innen látunk rá a medencére, ami a hajót formázó „SkyPark” tetején van. Ez ma a világ egyik legnagyobb kültéri medencéje, háromszor hosszabb, mint egy olimpiai úszómedence és persze ne feledjük, 55 emelet magasságban vagyunk! A háttérben pedig Szingapúr felhőkarcolói. A Marina Bay Sands nemcsak hotel, de Ázsia egyik legjobb bevásárlóközpontja is, számtalan étteremmel.
Távolabb is óriási bevásárlóközpontokban nézelődhetünk, de én inkább a London Eye-ra emlékeztető óriáskereket választom. A 2008-ban elkészült Singapore Flyer-nél felmerül bennem, hogy a városállam nem része-e még mindig a brit birodalomnak. A 165 méterre felnyúló kerék a világ legmagasabbja, lassan, megállás nélkül forog, mégis könnyű beszállni. Szép nyugodtan emelkedik, a nagy kabin közepén még le is ülhetünk, ez főleg a tériszonyosoknak jó. Vannak kabinok, melyekben vacsorát is felszolgálnak, ezt előre kell foglalni, és két kör megtétele alatt elfogyasztani.
Színes kertek és koktélok
Az óriáskerékből jól látszik a Gardens by the Bay, Szingapúr másik jellegzetessége, ide tartok, amikor már sötétedik. A 101 hektáron elterülő különleges park az óceánból feltöltött területre épült. A Bay Southnak nevezett részleg ad otthon az egyszerűen csak szuperfáknak nevezett építményeknek, amelyek este fényárba borulnak. És épp aznap, amikor ott jártam, első alkalommal játszották a karácsonyi fény-és hangjátékot, amikor minden fa karácsonyi dallamokra változtatja színét. A 16 szintes, több mint 200 különböző féle növénnyel borított, fát utánzó építmények amellett, hogy elképesztően látványosak, hasznosak is: árnyat is biztosítanak a növényeknek, valamint napenergiát és esővizet gyűjtenek a kertek számára. A park két nagy impozáns üvegháza már önmagában is építészeti remek. A Flower Dome egy óriási modern pálmaház, melyben a többi közt Dél-Afrika, Kalifornia, Olaszország és Spanyolország mediterrán növényei és színpompás virágai kaptak helyet. De az én személyes kedvencem a merészen ívelt Cloud Forest üvegház, egy igazi trópusi kert. Az óriási üvegbúra alatti mesterséges vízeséshez, és a semmiben lebegő hídhoz lifttel jutok fel, és innen egy nagy körsétával ereszkedem le. Az üvegfalon átnézve a város kivilágított felhőkarcolói adják a mesés hátteret.
Szingapúr alapítójának nevét viseli a város legpatinásabb szállója a Raffles, amelyik gyarmati jellegű épületével a brit időket idézi fel a modern felhőkarcolók árnyékában. A hófehér hotel már kívülről is lenyűgöző, ide muszáj benézni. Elképzelem, ahogy az óriási és impozáns hallban angol urak teáznak. Megállok az árkádok alá pár éve leköltöztetett Long Bar-nál és kérek egy Singapore Sling-et, a város koktélját. Ezt a különleges és a híres koktélt 1915-ben találták ki. Szürcsölgetem a gin alapú, cseresznyés italt, a pohár szélére szúrt friss ananásszal. A legenda szerint egykor ezt a koktélt itta az angolszászok két nagy zsenije, Ernest Hemingway, valamint Somerset Maugham is. Egészségükre!
A Világjáró szingapúri útját a Qatar Airways és a Tengerjáró Kft. támogatta.
