A Niro egy speciális SUV, széles, hosszú, ám nem magas. Nagy testvéréhez a Sportage-hez hasonlítva például jóval alacsonyabb, inkább személyautós méretű. Elöl-hátul igazi Kia, egyből felismerhetők a márka stílusjegyei.
Az egyszerűség nagyszerűsége – Kipróbáltuk a Kia Sportage-et
Ha beleülünk ismét a megszokott Kia elemek fogadnak. Minden egyszerűen átlátható, könnyen kezelhető. Látszik, hogy a cél a funkcionalitás, a jó kezelhetőség volt. Ezért egy csomó gomb megmaradt, például a légkondi kezelése is hagyományos, nem kell mindenhez az érintő-képernyőt használni. Persze azért a kormány mögött már digitális műszeregység van, ami természetesen többféle fokozatban állítható. Középen pedig egy nagy 10,25 colos, központi érintőképernyős rendszer (alacsonyabb felszereltséggel 8 colos képernyő jár) található.

De persze igazán korszerű az Uvo Connect telematikai rendszer is, ami a világ minden pontján informálja a sofőröket az időjárásról, az üzemanyagárakról, a forgalmi adatokról és a parkolási helyzetről.
Az ülések kényelmesek, és ha egy kis világjáráshoz van kedvünk, akkor sincs gond. Az új Niro helykínálata igazán jó, mindkét sorban kényelmesen el lehet férni. A PHEV, azaz a tölthető verzióban ráadásul elöl fűthető és szellőztethető ülések, hátul ülésfűtés, két szellőzőrostély, pohártartós könyöklők is emelték a komfort érzetet. Természetesen a „sima” hybrid csomagtere nagyobb, itt kis tárolórekeszeket is találunk, ezekkel együtt 427 literes.

A tölthető Niroé kisebb, teljes űrtartalom 324 liter, mert ide rakták be az akkumulátorcsomagot, ami elfoglalja a padló alatti nagy rekeszeket. De legalább sík a rakodótér, nincs perem, így azért bevásárolni igazán könnyű ezzel is. Ami még problémát okozhat a tölthető Niro gazdájának, az a két gyári tartóban lévő töltőkábel, ami szintén csökkenti a pakolófelületet. De valamit valamiért.

A Hybrid autóban egy 105 lóerős benzinmotor van, amihez egy 1,6 kilowatt órás akkumulátorcsomag jár, így összesen 141 lóerős összteljesítményre elég. A hybrid normál körülmények között nem megy rosszul, de igazán akkor harap, amikor az automata sebességváltót (ami duplakuplungos és 6 sebességes) elhúzzuk jobbra, és ezzel sport fokozatba tesszük. A digitális műszerfal ilyenkor szó szerint tüzes lesz, és megindul a kocsi. Óriási különbség van a két mód között.
Érdekes, hogy a PHEV változatnál nem volt ekkora különbség a sebességváltó elhúzásakor.
És persze egy ilyen autónál nagyon fontos a fogyasztás. A városi használat egyértelműen a favorit egy hybrid járműnél. Jelen esetben ez 5 liter körüli értéket jelentett, ami igazán kellemes. De autópályán sem tudtam elérni vele a 7 literes fogyasztást.

A tölthető Kia Niro PHEV-ben ugyanúgy egy 1,6 literes, közvetlen befecskendezéses, négyhengeres szívó motor dolgozik, és ezt egy villanymotor segíti, összesen 60 lóerővel megnövelve a teljesítményt.
Az autó fogyasztása itt is nagymértékben függ attól, hogy hol használjuk. De itt már a töltés miatt az áram árát is számolnunk kell, ami nem egyszerűsíti az összehasonlítást. Mi Budapest agglomerációjából jártunk be vele a fővárosba, és az alábbi fogyasztásokat mértük úgy, hogy otthon töltöttük az autót:

Körülbelül 2,5 literrel számolhatunk benzinből, és 7-8 kWh-val áramból. Ez kb 1500 forint naponta, míg a hibridre ötliteres fogyasztással 2395 forint jön ki. Tehát 100 kilométerenként kb. 800-850 Ft a különbség. Ami még a tölthető verzió mellett szól, az a zöld rendszám, ami a budapesti parkolási áraknál visszahozza az árát, ha valaki sokat kénytelen parkolni.
Ami még nagyon tetszett mindkét Niro-ban, az az adaptív tempomat, ami még a városi dugóban is kiválóan működött. Más autókhoz képest a Niro-nak egész finom a sávtartó automatikája, és jó a ráfutás elleni védelme is.♦
Összességében a Niro egy nagyon korszerű inkább városi közlekedésre használható közepes méretű autó, viszont telis-tele van modern vezetéstechnikai és biztonság rendszerrel, amik megkönnyítik a vezető életét.