Elég csak ránéznünk a térképre, hogy megértsük miért is van ez így. A megye egyaránt része a Balaton és a Nyugat-Dunántúl régiónak. Az egyik fő turisztikai vonzerő a Balaton partjának második legnagyobb városa Keszthely. Az elmúlt években csodálatosan megújuló, leginkább a Festetics-kastélyról ismert város egyre több látnivalót, élményt kínál az odalátogatóknak. A Balatoni Múzeum, a Georgikon, a Marcipán múzeum, a Panoptikum, vagy épp Szendrey Júlia szülőháza mind érdekes pillanatokkal szolgálnak. Európa legnagyobb Babamúzeumában közel félezer porcelánbaba pompázik nagy Magyarország népviseleteiben.
Nem is gondolnánk, hogy ennyi népviseleteiben különböző vidékünk van. A gyűjtemény legfelső szintjén a népi építkezést bemutató házacskák, kapuk makettjei láthatók. Az egyik “udvaron” még a kocsis is ott alszik a kerekes szekér hátulján.
Az ország negyedik legnagyobb kastélya – mely egyben a Helikon múzeum is – felújítása után méltóképp tárja elénk 19. századi pompáját. A kastély mai formáját 1887-ben nyerte el, benne a könyvtárterem az egyik legszebb helyiség, a tükörterem pedig minden nyáron koncerteknek ad otthont. A kastélyban működő múzeum 16 termében bemutatja a 18-19. századi főúri életmódot, díszfegyverekkel és a híres Windischgraetz trófea-gyűjteménnyel fűszerezve. Érdemes bejárni a francia kastélyok mintájára épített gyönyörű 42 hektáros parkot is. A természetvédelmi területnek nyilvánított kertben kis tavat, fahidat, és számos faritkaságból álló angolparkot is találunk. A történelmi épület 500 éves pincerendszerében pedig a Balatoni Borok Házában kóstolgathatjuk a helyi nedűket.
Természetesen a magyar tenger partja is remek lehetőségeket kínál a turistáknak, igaz inkább csak tavasztól őszig.
A keszthelyi kikötőből vitorlások suhannak a tó kéklő vizén, júliusban itt fordul Európa legnagyobb tókerülő versenye, a Kékszalag mezőnye. Aki pedig egy kis fürdőzésre vágyik az semmiképp se hagyja ki a felújított Szigetfürdőt. Az 1860-as években épült, s nemrég felújított épület egészen különleges hátteret ad a balatoni lubickolásnak.
Szintén a víz az úr, vagy legalábbis a lényeg a Keszthelyhez közeli Hévízen, csak teljesen más megközelítésből. Igaz a pancsolás itt sem utolsó szempont, de a világon egyedülálló természetes tőzegmedrű tó leginkább a gyógyulni vágyók Mekkája. A külföldi vendégek százezreit vonzó gyógyvízben télen-nyáron megmártózhatunk, hisz hőmérséklete 24-38 fok közt változik, jótékony hatását különösen az ízületi betegségek esetében fejti ki.
Ha valaki madártávlatból szeretné látni akár Hévizet, akár a Balatont, akkor páratlan lehetőséget kínál a közeli hőlégballonos repülés. Az áprilistól októberig tartó ballonos túrák délután kezdődnek és napnyugtakor érnek véget. A nagyjából egyórás repülési idő alatt megtett útvonal mindig változik és erősen az időjárás függvénye. Az aktuális irányt mindig az uralkodó szélviszonyok határozzák meg, de az útvonal általában érinti Keszthelyt és Vonyarcvashegy környékét. A kosárból csodálatos látvánnyal tárul a résztvevők elé Badacsony, előtte a Szigligeti-vár, a déli parton a távolban pedig a fonyódi hegyek.
Családias vendéglátás
Távolodjunk el egy kicsit a Balaton partjától, hisz itt csak egy kis részlete található a sokszínű zalai vidéknek. Zalaegerszeg a megyeszékhely például a Göcseji Falumúzeum skanzennel várja a látogatókat. Az 1968-ban megnyílt, első szabadtéri múzeum Magyarországon, a város központjától nem messze, a Zala folyó egy holtága mellett terül el. A göcseji népi építkezés jeles példáit az eredeti helyén hagyott Hencz-féle vízimalom köré építették fel olyan elrendezésben, mintha egy 19. századbeli göcseji falu lenne: parasztházakkal, gazdasági épületekkel, templommal, kovácsműhellyel és malommal. A múzeum területén található a Finnugor Néprajzi Park is, mely a rokon finnugor népek lakóházait, gazdasági és szakrális épületeit, eszközeit és népviseletét mutatja be.
Zalaegerszegtől délre található Pölöske a Szévíz patak mentén. Az Árpád-kori település egykor az Ördög-család váráról volt híres, ma pedig egy igazi “zalaikumot” rejt. Itt működik a ma már országszerte ismert Pölöskei szörpgyár. A családias hangulatú manufaktúrában érdemes megkóstolni a hagyományos és házias eljárási módszerekkel készített remek gyümölcsszörpöket.
Pölöskétől egy rövid autókázásra találhatjuk Zalacsányt, ahol Magyarország egyik legnagyobb turisztikai beruházása zajlik. Százhatvan hektáros golfpálya, kétszáz szobás hotel, hétezer négyzetméteres fürdőcentrum és négyszáz villából álló golffalu is részét képezi, a jelenleg is fejlődő Zala Springs projektnek. Ekkora léptékű beruházás nyomán Zalacsány, és ezzel Magyarország felkerült a világ golftérképére, ami tehetős üzletemberek és a golf világának legnagyobb sztárjai számára is vonzóvá teszi hazánkat. A luxuskategóriás 18 lyukú, nemzetközi versenyek tartására is alkalmas pálya tervezésére világhírű szakembert kértek fel. Robert Trent Jones Jr. sztártervező, a Toszkán vidékhez hasonlította a zalai dombok között fekvő festői tájat.
A zalacsányi Batthyány Kastélyszálló illetve a Kúria igazán különleges pihenési élményeket kínálnak az ide látogatóknak. Az igazi nemesi pompát kínáló kastély 1490 körül épült, gótikus stílusban. A korábban a Csány-család birtokában lévő épület az 1800-as évek közepén került a Batthyány család tulajdonába. Az épületeket a család kibővítette, és barokk stílusban felújította. A kastély 1913 óta őrzi mai formáját, úgy, ahogy egykor Batthyány Pál, Zala megye főispánja és felesége Inkei Karolina grófnő újjáépíttette.
Ha már Zala vármegye és a Batthyány család történeténél tartunk Zalacsányból érdemes ellátogatnunk a Zalaszentgrótra, ahol híres főúri család másik kastélyát csodálhatjuk meg a Zala völgyében, a folyó és mellékága által körülölelt szigeten, egy ősplatános, védett parkban. A kastélyt 1787-ben emelték egy XIII. századi vár romjaira. mely 1654-ben került a család tulajdonába. A gyönyörű épület előtt állva érdemes egy pillantást vetni homlokzaton látható latin nyelvű feliratra, mely magyarul így hangzik: Így emelődnek a régi romok üde épületekké, ha nem tetszik az új, rakjál mást a helyébe! Ez a találó jó tanács akár a dinamikusan fejlődő Zala megye jelmondata is lehetne…
