A főváros, melyet könnyen gyalog is bejárhatunk – közvetlenül a part mellett, illetve a Roseau folyó mentén található. A vibráló település szűk utcáin és színes házai között folyamatosan reggae zene hömpölyög és eberek cikáznak ide oda. Roseau tele van történelmi kő- és faházakkal melyek állapota a rozogától a kifejezetten elegánsig terjed. De ha még érdekesebb látnivalóra vágyunk keressük fel a Francia Negyedet, ahol megannyi kultúra keveredik.

Természetesen autóval is bejárhatjuk a vidéket, de ajánlott a kocsi mellé sofőrt keresni. Nem mintha nagy forgalom lenne, inkább a jelzőtáblák hiánya miatt van szükség a bombabiztos helyismeretre. Egy helybéli fiú tökéletesen megteszi, akinek úgy tűnik, mindenki a “testvére” errefelé. Öreg Toyota dzsipjével egy nap alatt körbejárhatjuk az esőerdő-szigetet.

Dominika, azaz vasárnap szigete (ahogy felfedezője, Kolumbus érkezése napjáról elnevezte) a Kis-Antillák egyik gyöngyszeme. A franciák és a britek évszázadokon át vetélkedtek a dombokból és hegyekből álló, mindössze 754 négyzetkilométernyi földdarabért, mely végül 1978-ban vált függetlenné Dominikai Közösség néven. A hely nem tévesztendő össze a hasonló hangzású, ám jóval nagyobb területű, nyugatabbra fekvő, turistaparadicsomnak számító Dominikai Köztársasággal.

A Karib-tenger legzöldebb szigetén, a Morne Trois Pitons National Park a Világörökség része. Itteni sétánkat érdemes az Emerald Pools-nál kezdeni, mely egy természetes, vízesés táplálta medence; a helyhez kiépített turista ösvényen juthatunk el. A Trafalgar-vízeséseknél már nem csak nézegetni szabad, itt már meg is mártózhatunk a káprázatos, zuhogó vízsugárban.

A vulkáni sziget hegyeiben kirándulni, kanyoningozni is lehet, az ültetvényeken pedig egzotikus zöldségeket, gyümölcsöket kóstolhatunk. A partoknál egész évben ámbrás cetek kószálnak, és ez az egyetlen sziget a Karib-térségben, ahol még a Kolumbusz előtti időkből származó indián törzsek leszármazottaival is találkozhatunk.