A szervezők tájékoztatása szerint a messze földön híres esemény leglátványosabb programjait a tradíciónak megfelelően az idén is farsangvasárnapon tartják meg. A busók így február 27-én kelnek át csónakkal a Dunán, vonulnak fel a belvárosban, teszik vízre a farsangi koporsót, avatnak új busókat, és gyújtanak hatalmas máglyát a város főterén. Bár a legtöbb turistát és helyi érdeklődőt vasárnapra várják a városba, a busójárás mind a hat napjára jutnak érdekes és színes rendezvények – írták az MTI összefogalójában.
A több mint 140 program között lesz táncház, tamburakoncert, busómaszk- és kellékkiállítás, film- és könyvbemutató, kézműves vásár, de a busócsoportok is rendeznek bemutatókat, valamint a mohácsi magyar és délszláv gasztronómiában is elmerülhetnek a látogatók, ha részt vesznek a látványfőzéseken.
A népszokás keretében várhatóan minden eddiginél nagyobb számban vonulnak fel az esemény főszereplői Mohács utcáin: 64 busócsoport közel 2000 maskarása munkálkodik majd azon, hogy elűzze a telet.
Hogy a maskarások és a látogatók is biztonságosan részt tudjanak venni az eseményen, ezért a város központjában található Selyemgyár Kulturális Negyed udvarában egy új helyszín is létrejött, a fő állomásokhoz pedig színpadok kerülnek, így egy időben több helyszínen is lehetnek kisebb-nagyobb programok. De sajnos a beltéri zenés-táncos rendezvényeket nem tartják meg, ami pedig a beltéri ültetett programokat illeti, azokra előzetesen regisztrálni kell a www.mohacsibusojaras.hu oldalon, ahol az idei részletes program is megtalálható, illetve a helyszíni tömegközlekedés információi is.
A busójárás kulturális rendezvénynek minősül, ezért a szabadtéri programok látogatásához nem szükséges védettségi igazolvány, ugyanakkor a maszk viselését – és lehetőséghez mérten – a távolságtartást is javasolják a szervezők.
A Dunán át érkeznek…
A mohácsiak körében sokacnak, a köznyelvben sokácnak nevezett népcsoport által meghonosított, híres farsangi eseményt egy 1783-as feljegyzés említi először. A balkáni térségből a török hódoltság idején Mohács környékén megtelepedő etnikum körében élő legenda szerint, furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. A sokacok álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve, és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve elmenekültek a városból.
A busójárás tradicionális elemei változatlanok: borzas busóbundákat öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel, öles kereplőkkel, kolompokkal felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt.♦
