Fogadjunk, hogyha megkérdeznénk hányadik helyen áll Izland a bakancslistán, akkor valahol nagyon elől szerepelne mindenkinél. Ezen nem is kell ma már csodálkozni, ugyanis északi elhelyezkedése ellenére az utóbbi évek egyik legfelkapottabb országa lett.
A festői szépségű Malcesine olyan bűbájos olasz városkákkal osztja meg a Garda-tó körüli vidéket, mint Limone, Sirmione vagy Riva del Garda. Így nem csak egy, hanem rögtön négy okunk is van, hogy ideutazzunk.
Elhagyva a csillogó-villogó partszakaszokat és Rio gazdagabb területeit, eljutunk egy olyan világba, amit az egymás hegyére-hátára épített bádogtetős házak, a csendes, nyugodt, macskaköves utcácskák és még távolabb a háborítatlan természet ural.
Észak-Görögország partjai nyugatról, a hegyvidéktől kezdve, egészen a török határig húzódnak keleti irányba, magukba foglalva az ismert félszigetet Halkidikit.
Triesttől nem messze, 45 kilométerre délre húzódik az igen kedvelt szlovén tengerpart, melyet Szlovén Riviérának is neveznek. A vidék egyik legtöbbet látogatott üdülővárosa Portoroz.
Napjaink Lyonjának egyetlen pechje, hogy a francia pódiumot meg kell osztania a világ talán legünnepeltebb városával, Párizzsal.
Méz-sárga házak festői szépségű kuszasága, megannyi titkos kis utca, tér és piac varázsolja el azokat, akiket Sarlat-la-Canéda városába csábít a kíváncsiság.
Murcia szinte alig ismert vidéke Spanyolországnak, pedig több leggel is büszkélkedhet. Az Ibériai-félszigeten itt a legnagyobb a napsütéses órák száma, itt termesztik a legtöbb paprikát, és van egy gigantikus sós vizű tava is.
A Marica folyó két partján elhelyezkedő bolgár település már jó ideje a világ leglátogatottabb városainak listáján van, és stabilan tartja magát a top 5-ben, mint a világ 6. legöregebb városa.
Kószálva az óváros képeslapra illő utcáin, érezve azt a nyugodt, mindenféle hektikusságtól mentes, kisvárosi hangulatot – nehéz elképzelni, hogy Bern Svájc fővárosa, és UNESCO Világörökségi Helyszín is egyben.