Az úgynevezett Brooklyn Pizza Túra, minden perce megéri az időt és a pénzt, hisz ez a negyed lénygében egy önálló város, egy jelenség, egy stílus. Nem is csoda, hisz Brooklyn eredetileg külön város volt, és holland bevándorlóktól kapta a nevét, egy ottani falu után Breuckelen-re keresztelték. Csak a 19. század legvégén csatolták New York-hoz. Sok helyi lakos ezt a lépést úgy nevezi, hogy „1898 nagy tévedése”. A nyolc és félmilliós New York lakosságának több mint egynegyede, 2,6 millió ember lakik itt.
New York egyik legnagyobb függőhídján kelünk át az East River felett, amely 1909 óta köti össze Manhattant Brooklynnal. És hogy miért épp ezen a hídon megyünk át? Mert innen látni az ikonikus Brooklyn-hidat és persze Manhattant a legjobban. Kár hogy a híd közepén nem lehet megállni fényképezni. Pedig innen a legjobb kilátás a helyiek által a mai napig a világ nyolcadik csodájaként emlegetett Brooklyn-hídra, amely ma is a világ egyik legismertebb ilyen építményére.
Amikor 1883. május 24-én átadták, igazi világszenzációnak számított. 84 méter magas tartóoszlopai akkoriban a város legmagasabb építményei voltak, a pillérek közt a híd 486 méteren húzódott az East River felett, és ez volt a világ leghosszabb – és egyben első – acélkábeles függőhídja.
Bár a hídon naponta 250 ezer ember is áthaladhat, a helybéliek egy ideig nem bíztak benne. 1883. május 30-án egy nagyobb szél picit megmozdította a hidat, emiatt pánik tört ki, amelyben a menekülők 12 embert tapostak halálra. Végül a Barnum Cirkusz tulajdonosa elefántjaival vonult át a hídon, amivel sikerült végleg megnyugtatni a kedélyeket. Azóta már nagy népszerűségnek örvend az építmény, amely az első elektromos világítással rendelkező ilyen alkotás volt a világon. Ma külön program átsétálni, átfutni vagy átbringázni rajta, igazi „new yorker feeling”.
Olasz pizzák, amerikai filmek és orosz emigránsok
De a most már jöjjön az egyik pizza, méghozzá egy igazán tradicionális étteremben a Brooklyn-híd lábánál. A Grimaldi’s Amerika egyik legrégebbi pizzériája, ahol 1905 óta ugyanúgy készülnek az olasz tésztaételek, széntüzelésű kemencében. A pizzériába soron kívül jutunk be a szervezett túra miatt, amúgy általában kisebb-nagyobb tömeg áll előtte, érdemes előre asztalt foglalni. Bent piros kockás terítők, egyszerű asztalok és gyors kiszolgálás vár. Ja és persze vékony olasz pizzatészta, igazi nápolyi módra.
Kirándulásunk a folyóparton halad tovább, elmegyünk a Pier-ek azaz a rakpartok mellett, amelyek ma már igazi közösségi funkciót kaptak. A Pier 1-ről a legjobb a kilátás Manhattan-re, itt található a kompállomás és hangulatos kis éttermek csábítanak egy limonádéval. A Pier 2 a sportot kedvelőké, van itt kézilabda-, kosárlabda-, Bocce-pálya, és még rollerezni is lehet. A Pier 4 egy igazi mini strand, kis homokparttal, ahol kajakot és csónakot lehet bérelni, a hátteret a Szabadság-szobor adja.
Miközben Brooklyn belseje felé tartunk, megismerkedünk a városrész leghíresebb szülötteivel, színészekkel, énekesekkel. Persze nem élőben, csak a buszon található képernyő segítségével. A népszerű amerikai filmek közül sokat forgattak Brooklynban. Így például az Annie Hall-t, a Godzillát és a Volt egyszer egy Amerikát.
Itt vették fel a Saturday Night Fever-t is, azaz a Szombat esti láz című zenés filmet John Travoltával a főszerepben. A film kezdő képsorait, ahol Travolta jellegzetes járásával a Bee Gees zenéjére glosszál végig Brooklyn utcáin, alig bírták elkészíteni. Travolta ugyanis szerepelt korábban egy tv-sorozatban, amelyben egy brooklyn-i olasz-amerikai macsót játszott és annyira népszerű volt errefelé, hogy a forgatás során folyton megállították autogrammért. Végül sikerült a felvétel és Travolta hirtelen Oscar-ra jelölt sztárrá avanzsált.
Egy másik kultuszfilm Gene Hackmannel a főszerepben szintén itt játszódik Brooklyn utcáin. Az öt Oscar díjat begyűjtő alkotás leghíresebb üldözési jeleneteit a magasvasút alatt forgatták. A „low budget”, azaz alacsony költségvetésű filmben ezt a jelenetet engedély nélkül vették fel, így a lövöldözés elég nagy pánikot keltett és a menekülő emberek nem statiszták voltak, hanem járókelők, akik mentették a bőrüket.
Közben elhagyjuk a partot és Brooklyn elegáns negyedébe érünk, ahol egymást érik a szebbnél szebb házak. A helyi elit lakik errefelé, de nem sokkal odébb már tömbházak és a magasvasút uralja a látképet. Elérjük a következő pizzeriát, ahol jóval vastagabb a tészta, ez a szicíliai stílus. A Spumoni Gardens pizzeria 1939 óta ugyanannak családnak a tulajdonában van, és állítólag az ízvilág sem változott.
Utolsó megállónk a kihagyhatatlan Coney Island, Brooklyn strandja. Útközben cirill betűs feliratokra leszek figyelmes. Jön is a magyarázat. A Brighton Beach Avenue-n járunk, amely az orosz negyed központja. Több mint háromszázezer orosz él itt, akik 1972 óta népesítik be a környéket. Akkor Leonyid Brezsnyev döntése alapján orosz zsidók emigrálhattak az Egyesült Államokba és ez a folyamat gyakorlatilag azóta is tart, sokszor családegyesítés címen. Mindenütt orosz feliratok, üzletek, az újságosnál orosz lapokat, a könyvesboltban orosz könyveket vehetünk. Egy egész kis Oroszország jött létre Brooklyn szívében.
