Az itt bemutatott utak mindegyike kalandokra csábít, és tartogat is jó párat belőlük. De az érdekességük mégsem csak ez, hanem maga a történetük – kialakulásuk mibenléte. Induljunk hát el az úton, ami előre visz, miközben hátrafelé veszi az irányt az időben.
Kailash zarándokút, Tibet
Elsőként azoknak ajánlott, akik lelki megtisztulásra, megvilágosodásra vágynak. Yogiknak kötelező. Az első, aki külön engedéllyel megmászhatta a szent Kailash hegyet, az a legendás hegymászó, Reinhold Messner volt. A hinduk szerint a tökéletes piramison, mely a hegy legtetején található, Shiva foglal helyet és meditál.
De a buddhisták is szenthelyként tisztelik a hegyet. Messneren kívül azonban még senki nem mászta meg; tiltottként kezelik. Körbe kerülni viszont fontos rituálé. A körutat, melynek neve kora, meditációs helyek és csillogó vízesések tarkítják. Áprilistól szeptemberig érdemes menni. Az utazási cégek ilyenkor minden szükséges papírt elintéznek, amire szükség van a tibeti határ átlépésekor.
Yoshida túravonal, Fuji hegy, Japán
A túrázás bárkinek ajánlott, aki részese szeretne lenni egy japán kulturális tradíciónak. Több lehetőségünk is van feljutni a Fuji hegyre, de a legkedveltebb a Yoshida útvonal, mely 12,8 kilométer hosszú. Sok túrázó a Fuji megmászását tartja a legrosszabb útvonalnak a világon. Mivel rendkívül kedvelt és viszonylag könnyen teljesíthető – négy megállóval még a tömegközlekedés is felvisz a hegyre – éppen ezért évente több mint 300 000-en keresik fel – a nyugodt mászást elég nehéz elérni. De egyszer fel kell jutni az ikonikus hegy csúcsára. A japán mondás szerint, másodszorra már butaság.
Bár a tömeget így sem lehet teljesen elkerülni, ha egy kis békére vágyunk, a Yoshida útvonal helyett válasszuk a kevésbé használt Gotemba túrát, mely bár hosszabb, 16 kilométer, de annál csendesebb.
Bibbulmun ösvény, Ausztrália
Bárkinek ajánlott – a családoktól a hardcore túrázóknak – csak legyen meg bennük a kíváncsiság a természet és a helyiek iránt egyaránt. Hosszúsága 965 kilométer Kalamunda-tól Albany városáig, végig a déli parton. A táv 58 szekcióra bontható és 49 pihenőhelyet kereshetnek fel azok, akik az egész utat a nyakukba veszik.
Az utat 1979-ben nyitották meg egy helyi túrázó ötlete alapján, aki arra akarta rávenni a városi embereket, hogy „jöjjenek ki a bozótba.” A legjobb időpont arra, hogy körbejárjuk a túrát az ausztrál tavasz (szeptember – november) és az ősz (márciustól májusig) ekkor indulnak útnak a helyi túrázok is, hogy elkerüljék a forró nyarat.
