Az országban folyó régészeti kutatások száma, amely 2023-ban először emelkedett 720-ra, 2024-ben már 765-re nőtt, és 2026-ra várhatóan eléri a 800-at. A 2024-es év, amelyet a régészet aranykorának is neveznek, különösen figyelemreméltó volt, számos jelentős leletet eredményezve Anatólia különböző részeiből. Íme Törökország leghihetetlenebb régészeti felfedezéseinek válogatott listája az idei évből:
4000 éves pecsét Kütahyában: Az asszír kereskedelmi kolóniák időszakából származó fajansz hengerpecsét első példányát, amelyet korábban csak olyan közép-anatóliai kereskedelmi központokban tártak fel, mint Kültepe és Acemhöyük, most Nyugat-Anatóliában, a kütahyai Tavsanli-dombon fedezték fel. Ez a körülbelül 4000 éves pecsét új kereskedelmi útvonalak létezését bizonyítja Anatólia keleti és nyugati része között.
Minószi tőr Antalyában: Az Antalya Kumluca körzetében végzett víz alatti ásatások során 50 méter mélységben egy minószi stílusú, ezüst szegecsekkel ellátott bronz tőrt találtak. Egy párna alakú rézöntvény alatt őrződött meg, korábban csak a krétai minószi civilizációban volt ismert.
Hellenisztikus Hygieia-szoborfej és színes Szkülla-szobrok Denizliben: Tavaly a régészek egy 2100 éves, Hygieiának (az egészség istennőjének) tulajdonított szobrot fedeztek fel Délnyugat-Törökországban, Denizli ókori Laodikeia városában. A szoborfej különösen jelentős, mivel a klasszikus művészet késő hellenisztikus és Augustus császár (i.e. 27 – i.sz. 14) kori újjáéledését tükröző finoman kidolgozott alkotás. Az ókori városban Augustus császár korából származó kivételes Szkülla-szobrokat is feltártak. Ezek a rendkívüli szobrok a legkorábbi ismert hellenisztikus szobrok, és eredeti festésükkel, stílusukkal, esztétikájukkal és művészi minőségükkel egyedülállóak.
7800 éves női szobrocska Izmirben: Az Izmir nyugati tartományának Kemalpasa körzetében található Ulucak-dombon végzett ásatások során egy i.e. 5800-5900-ból származó női alakot tártak fel. A 7800 éves szobrocskán hangsúlyos a száj ábrázolása, ami miatt a régészek úgy vélik, hogy egy történetmondó nőt ábrázol.
A manzikerti csata nyílhegyei Musban: A manzikerti csata helyszínén végzett felszíni vizsgálatok és ásatások során (ahol 1071-ben a törökök legyőzték a Kelet-római Birodalmat és behatoltak Anatóliába) 39 nyílhegyet találtak, amelyeket tipológiailag mind a szeldzsuk, mind a kelet-római hadseregek használtak. Az a tény, hogy ugyanabban a rétegben megtalálták IV. Romanosz Diogenész császár képmását ábrázoló érméket is (akit a manzikerti vereség után elfogtak), bizonyítja, hogy ezeket a nyílhegyeket ebben a csatában használták.
Az első Millefiori panelek Antalyában: A Myra ókori város Andriake kikötői településén, Antalya Demre körzetében ez az első alkalom, hogy a régészek számos lenyűgöző, luxus belső díszítőpanelt tártak fel, amelyeket az ősi “Millefiori” (ezer virág) technikával készítettek. Ez egy olyan üvegművészeti módszer, amely virágokra emlékeztető jellegzetes mintákat hoz létre.
Ókori bútorvásárlási lista Hatayban: A hatayi Accana-dombon jól megőrzött bronzkori ékírásos táblát találtak. Az ókori akkád nyelven írt táblát egy kiterjedt bútorvásárlás listájaként azonosították, amely számos asztalt, széket és zsámolyt tartalmaz, valószínűleg egy király megrendelésére. A lelet a bronzkori bútorkészítés fejlettségét és a Mukis Bronzkori Királyság stratégiai helyzetéből adódó gazdagságát mutatja.
Élelmiszerraktár Karsban: A karsi UNESCO világörökségi helyszínen, az Ani romjainál végzett ásatások során egy szeldzsuk kori (11-12. század) élelmiszerraktárra bukkantak. A helyiségben nyolc nagy kúpos edényt találtak, egyenként körülbelül 1,5 méter magasak, 50 centiméteres szájátmérővel. Az edények mellett egy páva motívumos táltöredék is előkerült, amely a középkori mitológiában a paradicsom szimbóluma volt.
Urartui katonai felszerelés Vanban: A Van Tusba körzetében található Ayanis várában végzett ásatások az urartui fémművesség gazdagságát és magas színvonalát tárták fel. A Haldi istennek (az Urartu Királyság három főistenének egyikének) szentelt templom komplexumban talált leletek közöttegy az i.e. 7. század első feléből származó bronzpajzs, egy vallási ábrázolásokkal díszített sisak és egy nagy edény is található.
Ókori Zeusz-fej Aydinban: Az aydini Aphrodisias ókori városában egy hatalmas Zeusz-fejet fedeztek fel, amely építészeti konzolként domborműként lett kifaragva. Egyetlen közepes szemcséjű aphrodisiasi márványtömbből készült, és a 2-3. századra datálják. A haj és szakáll kifinomult fúrómunkája egy magas szintű aphrodisiasi szobrászműhelyre utal.
Mezőgazdasági kincsek Kahramanmarasban: A Kahramanmaras Afsin körzetében található Yassi-dombon a régészek rendkívüli mezőgazdasági kincset tártak fel egy silógödörben: közel 21 kilogrammnyi szenült csicseriborsót, kétféle búzát, kajszimagokat, szárított szőlőt és fokhagymát. A fokhagyma felfedezése különösen fontos, mivel kapcsolatba hozható az Afsin híres, földrajzi jelzéssel ellátott Kocovasi fokhagymájának termesztésével. Az a tény, hogy ezeket az egymást potenciálisan károsító gyümölcsöket és gabonákat ugyanabban a gödörben találták meg, arra utal, hogy a gödör a tárolás mellett valamilyen áldozati vagy rituális célokat is szolgálhatott.
Az első mozgó állat ábrázolása Sanliurfában: A Sanliurfában található Karahantepe, amely a Kődombok Projekt részeként feltárt fontos neolitikus lelőhely, 2023-ban az első mozgó állatábrázolás felfedezésével keltett figyelmet. A régészek egy kőlapon egy futó vadszamár faragott alakját tárták fel. Az alak dinamikus formájával tűnik ki, bemutatva a korszak művészi képességeit. A lelőhely korábban a korszak legnagyobb ismert emberábrázolásának felfedezésével hívta fel magára a figyelmet: egy 2,45 méter magas, feltehetően férfit ábrázoló szobor, amely egy padszerű ülésen ül.
Apollón-oltár Antalyában: Az Antalya Kemer körzetében található Phaselis ókori városában egy feltehetően Apollónnak szentelt oltárszerkezetet fedeztek fel, valamint a területen ritka, az i.e. 7-6. századból származó férfi- és oroszlánszobrokat és kis fogadalmi figurákat.
Törökország régészeti aranykora
Törökország továbbra is elkötelezett a külföldről elrabolt műtárgyak visszaszerzése és kiállítása mellett. Egyes helyszínek, mint például Epheszosz és Hierapolisz meghosszabbított nyitvatartási ideje az Éjszakai Múzeum Projekt keretében tavaly hozzájárult ehhez a növekvő érdeklődéshez. A projekt keretében néhány helyszínt nyáron éjszaka is kivilágítottak, lehetővé téve, hogy több turista látogathassa meg őket, mely hozzájárult a fenntartható turizmus előmozdításához.
2024-ben a három leglátogatottabb török múzeum a konyai Mevlana Múzeum (2.634.355), az ankarai Köztársasági Múzeum (806.883) és az isztambuli Galata-torony (677.048) és az Isztambuli Régészeti Múzeum 507.700 látogatóval. A leglátogatottabb régészeti lelőhelyek pedig az izmiri Epheszosz (2.626.753), a denizli Hierapolisz (Pamukkale) (2.372.395), a nevsehiri Göreme (1.084.870), a nevsehiri Zelve Pasabaglar (906.110), és a sanliurfai Göbeklitepe régészeti lelőhely volt 709.643 látogatóval.
További információ:
