A lichtensteini lovagok egészen a 17. századig éltek Baden-Württemberg, pontosabban Honau vidékén. Családi székhelyük mellett, birtokaik voltak Alsó- és Felső-Hausenben, Holzelfingenben és Kleinengstingenben. Az utolsó Lichtenstein nemes 1687-ben halt meg, egy a törökök ellen vívott harcban. A városháborúk ideje alatt a nemesi család kivívta a Reutlingen dinasztia ellenszenvét és bosszú hadjáratuk során 1377-ben elpusztult az eredeti lichtensteini vár – amit aztán nem is építettek újjá. Helyette Württemberg uralkodói egy másik várat építettek, nagyjából 15 percnyi gyaloglásra az eredeti építménytől. A kastély – fotózási szögtől függően – alaprajza igen csalóka. Főépülete és fehér bástyája egy leszakadt szikladarabra épült, ami egy kőhídon keresztül közelíthetünk meg a hegy másik oldaláról, míg a melléképületek a szikla jobb oldalán kaptak helyet, az Echaz-völgy peremén.
Az 1390-ben elkészült vár a középkor egyik legnagyobb erődítményének számított és túlélt minden támadást. 1567-ben azonban elvesztette a rangját, mint hercegi székhely és ettől kezdve folyamatosan romlani kezdett az állapota. 1802-re szinte az alapkövekig elhordták minden mozdítható részét és végül egy egyszerű vadászházat építettek a helyére, csupán néhány méterrel az eredeti vár mellé.
Württemberg grófja 1837-ben megörökölte az építményt és minden hozzá tartozó területet az apjától, Württemberg királyától. Wilhelm Hauff “Lichtenstein” című regényétől inspiráltan, a Grófban kialakult egy új kastély képe, ami végül egy középkori, német lovagvár stílusában öltött testet. A terveket, a belsőépítészeti és dekorációs falfestés ötleteit az építész Heideloff és maga Gróf Wilhelm von Württemberg találták ki és valósították meg.
A körbástyával, belsőudvarral, nagy bejárati kapuval és kőhíddal ellátott romantikus, neogótikus stílusban megépített lovagvárat 1842-ben szentelték fel a württembergi király jelenlétében. A felújítási munkálatok 1980-ban kezdődtek el a külső falakon, a tornyon és a tetőkön. Az elkövetkező években, egészen 1998-al bezáróan végbementek az első emeleti helyreállítások, és a fontosabb, művészettörténetileg értékes építészeti elemek és használati tárgyak felújítása. 1998-tól a második és a harmadik emelet következett.
Ma a Lichtenstein kastélyt – rendkívül büszkén – a mesebeli Neuschwanstein kastély kistestvérének tartják. És meg is érdemli az elismerő címet. Történelmi fegyverekből és páncélokból álló gyűjteménye kifejezetten híres. Festett falú és korhűen berendezett, pazar szobái és nemesi lakosztályai párjukat ritkítják. Mivel a kastély nem túl nagy, könnyű szerrel felfedezhető. Tornyából és a sziklaszirt szélére nyíló ablakaiból csodás kilátás tárul az Echaz-völgyre és a Sváb-Alpok vonulataira.
INFO
Mivel nem annyira látogatott, mint a vidék többi vára, ezért megtekintésére csak német nyelvű vezetéseket szerveznek. Természetesen lehet kérni angol és francia vezetést, de csak csoportoknak és jó előre jelezni kell rá az igényt.
