Tierra del Fuego, vagyis a Tűzföld tartomány az egész Amerika kontinens legdélebbi és legextrémebb vidéke. Az egyik pillanatban lélegzet elállítóan szép, a másikban félelmetesen ősi és furcsaságokkal teli. Az első utazók, akik idejöttek, hogy megtapasztalják a “világ legvégén” érzést sokkal többet kaptak a pénzükért. A Tűzföld vidékén nagybetűkkel írják a természetet és sok felkiáltó jelet tesznek utána, mivel a táj és a talaj egyik pillanatról a másikra változik a lábunk alatt.
Bár elérhetetlennek tűnik, korántsem olyan elzárt, mint gondoljuk és Argentínában található része sokkal fejlettebb, mint chilei oldala. Legnagyobb városának Ushuaianak kikötője folyamatosan nyüzsög. Kereskedelme és olajfinomítói virágoznak, az ideérkező kalandorok pedig innen indulnak tovább felfedezni a környéket.
Ushuaia városa csodás vidéken kapott helyet: északról a Martial-hegység öleli körül, délről pedig a Beagle-csatorna vize határolja, tőle északnyugatra pedig a Lago Roca tó található. A jelenleg 50 ezer lakosú székhelyen, először az ona indiánok telepedtek le, mintegy 10 000 évvel ezelőtt. A várost a brit bevándorlók a 19. század elején Yamanának nevezték el.
Az 1880-as években rengeteg kincsvadász érkezett Ushuaiába, akiket a hatalmas arany lelőhelyekről szóló legendák vonzottak a területre. Az ide érkező kincsvadászok azonban nem jártak sikerrel. Az argentinok 1896-ban egy távoli börtönszigetet hoztak itt létre, ahonnan gyakorlatilag lehetetlen volt megszökni. A börtön egészen 1947-ig működött, ekkor záratta be a létesítményt Juan Perón elnök. Jelenleg múzeumként működik (Museo Maritimo de Ushuaia).
A város és kikötője egy igazi kaland bázis. Itt mindenre be lehet fizetni fel lehet iratkozni. A legfurább körutakra indulhatunk innen akár gyalog vagyunk, akár hajóval. A város egyébként ugyan olyan nyüzsgő és összevissza, mint a kikötő. Utcái és házai labirintusokat hoznak létre a hófödte Martial-hegyvonulat lábainál. És az egész sürgés-forgást, a hajók örök sodródását békésen lazulva bámulják a vidék fókái.
A vidék és így a város másik érdekessége az itt uralkodó éghajlat. A legmelegebb januárban van, ilyenkor maximum 20 fokot lehet mérni. A téli hónapokban -6 fok az átlaghőmérséklet. Egy évben átlagosan 206 felhős, valamint 146 csapadékos nap van. A páratartalom mindig magas, 80 százalék körül mozog. A nyár szeles, felhős. Télen gyakori a havazás, a hóvihar, az ónos eső és a záporeső. Szóval ha ide tervezzük a következő utazást, tárazzunk be otthon napfényből és madárcsicsergésből, mert itt a Tűzföldön, nevével ellentétben nem sok melegségben lesz részünk; viszont annál több és szebb természeti látnivalóban.
