Aki egyszer kóstolta Olaszország kedvenc citromlikőrjét, a Limoncellót, az nehezen megy el mellette érzéketlenül, ha év közben valamelyik hazai szupermarket polcáról mosolyog rá, mondjuk egy „Itália ízei” akció jóvoltából. Hogy miért? Például, mert eszébe jut egy felejthetetlen szicíliai vacsora, vagy Sorrento, Capri, esetleg Amalfi semmi máshoz nem fogható hangulata, a szűk utcájú dél-olasz városkák patinás épületei, a színes bazársorokkal és a tenger bódító illatával.
Itália keserédes frissítője ugyanis erről a vidékről származik, bar a világ más részein is gyártják manapság. A finom desszertital eredetileg sorentoi citrom héjából készült, víz, cukor és persze alkohol segítségével. Íze nem savanyú, hiszen a citrom leve nem kerül bele, ezért a pici, fagyasztott kerámiapohárban elénk nyújtott itóka íze inkább kesernyés és édes. Ma már bőven találunk nem csak tejjel megbolondított krémes változatot (Crema di Limoncello), de más alapanyagból, például mandarinból (mandarinetto), málnából (Raspicello), mi több, még gyömbérből (Zenzerino) készült változatokat is.
Üdvözlőitalként csakúgy kezünk ügyébe kerülhet, mint vacsorák utáni emésztést segítő desszertitalként, esetleg tengerparti sétát színesítő kísérőként, mindössze egy fogyasztási szabály vonatkozik rá: minden cseppjét illik finoman ízlelgetve kihörpinteni! Kellemes itáliai vakációt!
A keserűnarancs térhódítása – Grand Marnier
Ez a rendkívül finom italt eredetileg Curaçao Marnier-nek neveztél el, de amikor Louis-Alexandre Marnier Lapostolle megkóstoltatta italát batárjával, César Ritz hotelmágnással, megszületett a név: Grand Marnier. Ritz egyszerűen így fogalmazott: „A grand name for a grand liqueur”, vagyis „Egy nagy név egy nagy likőr számára”. Ezzel is ignorálva a századforduló mániáját, amikor mindent „Petit” jelzővel láttak el.
Az ital a francia Cognac régióban termesztett szőlőből készített konyak és egy nagyon különleges gyümölcs házasításából született. A Karib-szigeteken honos „Citrus bigaradia”, vagyis a keserűnarancs hozzáadásával nyeri el jellegzetes ízét, majd különböző fűszerekkel és vaníliával ízesítik. Az italt végül cukorsziruppal édesítik, és további 6-8 hónapon át tölgyfa hordókban érlelik. Keletkezéskor igazán luxus italnak számított, hiszen narancsot csak kivételes alkalmakkor fogyasztottak.
Ahogy a vacsorát követő aperitifek kihagyhatatlan kedvencévé lett, úgy vált a kulináris finomságok között is népszerűvé. A modern konyha atyjának, Escoffier séfnek köszönhetően egy csapásra világhírűvé vált: megszületett a Crêpe Suzette Grand Marnier suffléval kínálva. A desszert a Wales-i herceg kedvence volt, így „királyi rangra” emelkedhetett a konyhaművészetben. 1975-ben a megnövekedett igények miatt Normandiában új csomagoló egységet hoztak létre.
Minden héten, mintegy 200 000 liter likőr érkezik, hogy aztán elnyerje végső formáját: a jellegzetes öblös, piros szalaggal és viasszal lepecsételt üveget. A mai napig kézzel végzett folyamat nem csupán a tradíciót, de a kimagasló minőséget is képviseli. A palackozott likőr ezután kihajózni, hogy a világ 150 országában hirdesse az francia italkultúra nagyságát.
Göröghon narancsos bájitala – Koum kuat
Korfu szigeten sok helyen találkozunk a törpemandarinból készült likőrrel, de Görögország-szerte szemünk elé kerül a világítóan élénk narancs színű ital. A kumkuat eredetileg Délkelet-Ázsiából származik, különböző fajtáit régóta termesztik többek között Japánban, Kínában, Tajvanon.
Az apró, hosszúkás mandarinra vagy narancsra emlékeztető C-vitamin bombát a legenda szerint egy skót botanikus-utazó hozta Európába még 1846-ban. Azóta elterjedt az egész mediterrán vidéken, mégis, a görögök koum kuat elnevezésű likőrje a gyümölcs legismertebb alkoholos felhasználása. Korfu szigeten nyaralva számtalan, mintaboltként működő, úgynevezett koum kuat üzemre bukkanhatunk, sőt, ritkábban, de meg ültetvényt is felkereshetünk.
Meglepően sokszínű az ital választék, s noha ez a leggyakrabban 10-15%-os alkoholtartalmú, számtalan árnyalatban és plusz ízesítéssel, esetenként tejszínes változatban is készítik, de az alap édes és kesernyés narancshéj íz mindegyikre jellemző. Szervírozását az átlagos görög vendéglátóhelyek erősen elnagyolják, ezért kóstolgatások alkalmával nem tudjuk maximálisan kiélvezni ezt a csodás itókát. Hűtött pohárkában viszont mennyei, aromás frissítő.
Szomjazunk a citrusos ízekre, de az alkohol labdába se rúghat? Akkor jöhet egy hűtött pohár, pár jégkocka, egy nagy löttyintés szódavíz és a Pölöskei szörpök legújabb tagja, a Citrus Mix, ami maga a palackba zárt Trópus. A hűsítő és tökéletesen keserédes végeredményhez már csak egy szelet citrom vagy arany és a retro korszakból ránk maradt papíresernyő hiányzik!
