Dunakanyar és bor? Eddig nem nagyon gondoltuk, hogy közük van egymáshoz. Pedig a Dunakanyarban már a római korban is készítettek borokat. És bár sokat sétálgatunk ebben a híresen szép dunaparti városkában, biztos nem gondoltunk még rá, hogy a talpunk alatt évszázadok óta borospincék hálózata rejtőzik. Éppen itt volt az ideje tehát, hogy a Dunakanyar Borút pincészetei elkezdjék feléleszteni a régió boros történelmi hagyományát és a Dunakanyart visszahelyezzék Magyarország bortérképére.

Csakis kóstolva érdemes!
A Bemutatkozik a Dunakanyar Borút program szervezői ezért egyedülálló utazásra hívják a nagyközönséget május 4-én: a Dunakanyar borremekeit népszerűsítik. Ezt azonban csakis kóstolással egybekötve érdemes, így a résztvevők végigkóstolhatják a Dunakanyar legjobb pincészeteinek válogatott borait.
A rendezvényre ráadásul egy különleges helyszínen várnak minket: a szentendrei MűvészetMalomban. Új és régi pincészetek is kapnak lehetőséget a bemutatkozásra. Megkóstolhatjuk az Anda Pincészet, a Borgarázs Manufaktúra, a Geönczeöl Pince, a Heininger Pincészet, a Kőhegybor, a Lingvay Pincészet, a Richter Pince és a Rustica Borműhely kiemelt alkotásait.

A fő cél, hogy a térségben lakók és az ide látogató vendégek a Dunakanyar egy másik – mára már kissé elfeledett – arcát is megismerhessék. A borút különlegessége, hogy nem kötődik szorosan egy kifejezett borvidékhez sem és nem állja útját országhatár. A Dunakanyar nem csak művészettörténeti és történelmi szempontból kiemelt tájegysége Magyarországnak, de a borkészítés itteni hagyományai feljogosítják arra, hogy a jövőben igazi borvidékként tartsák számon.
Amikor a kútból bor folyt…
A Dunakanyarban a XVI. században kiterjedt szőlőültetvények voltak, de több helyen már a rómaiaktól számítják a szőlő betelepítését. A visegrádi palota márványkútjából Mátyás király idején vörösbor folyt. Szentendre és környéke külföldön és belföldön is híres volt kiváló minőségű borairól: a rác ürmös, a kadarka, a vörös aszú hosszú ideig volt a város büszkesége. A szőlészet-borászat virágzó ágazat volt, azonban a XVIII. században a filoxéravész elpusztította a szőlőt és ezzel együtt az egész iparágat is.
Nagymaros és a pezsgős lányok
Az egykori nagyarányú bortermelésről Nagymaros kiterjedt borospincéi tanúskodnak. A nagymarosi bor és szőlő fénykorában vetekedett a kiemelt borvidékek termésével, különösen az édes Oportó, valamint a beérett Mézesfehér, amit Margit szőlőnek is neveznek (nagymarosi elnevezése “hénigli”, Hänigler). A nagymarosi szőlőtermesztés egészen a XIX. századig virágzott. A pezsgőgyár 1893-ban nyitott meg, tulajdonosa, Dr. Ludwig Willibald a nagymarosi szőlőre alapozta a gyárat. A mostani Nagymaros vasútállomásnál a hegyoldalban voltak az ültetvények, pavilonok és pincék. A vasútállomáson megálló gőzmozdonyokba vizet kellett tölteni, ez időszak alatt pedig csinos, fiatal lányok behűtött pezsgőt szolgáltak fel a tikkadt utasoknak.

A borút programjában Nagymarost a Heininger Pincészet képviseli. A régi emlékeket leginkább Dézsma utcai pincéjük őrzi, hiszen generációkra visszanyúlva foglalkozott itt borral és annak kimérésével a Heininger család. A család az Irsai borra a legbüszkébb, mely 2018-ban a Magyarországi Németek Országos Borversenyén arany minősítést nyert.

Szentendre szamárhegyi aranykora
Szentendrét a föld alatt máig behálózzák a XVIII-XIX. században épített borospincék. A XVII. században a Szamárhegyen mindent beborítottak a szőlőindák. A szentendreiek gróf Zichy Péter, a terület földesura részére évi 200 budai mérő bort szolgáltattak be évente. A jóllétnek a filoxéra járvány vetett véget, ami a szőlő teljes pusztulásához vezetett. Bár tettek rá kísérletet, de nem sikerült újra betelepíteni szőlővel a járvány sújtotta régiót. A szőlőtőkéket felváltotta a barack, a piszke és a cseresznye. A második aranykor 1966-ban kezdődött, amikor a Mathiász TSZ 32,8 hektáron telepített szőlőt, ez azonban nem lett frenetikus siker.
A borút egyik szentendrei képviselője a Kőhegybor, mely 2014-ben jött létre azzal a céllal, hogy 130 év után újjáélesszék Szentendrén a szőlőtermesztést és a borkészítést. Fő ültetvényük a Kőhegy oldalában fekszik. Szentendre másik kiválósága a Rustica Borműhely. Ők családi kézműves borászatként kezdték meg működésüket 2020-ban, pincéjük Szentendre belvárosában található.

Visegrád várkerti szőlőse
Visegrád ugyanazt az utat járta be, mint sorstársai. A XIX. század közepére szinte minden ismert visegrádi történelmi színtéren gyönyörűen művelt szőlők álltak, a Sibrik-dombon, a Várkertben, a Fekete-hegyen és a település körüli dombokon is. A filoxéra Visegrádot sem kímélte, de a hagyomány nem tűnt el nyomtalanul.
Az Anda Pincészet küldetése, hogy felvirágoztassa Visegrád évszázados borkészítési hagyományait napjaink technológiájának segítségével.
A közös cél adott és sok lelkes és elhivatott ember dolgozik azon, hogy a dunakanyari borokat jobban megismerjük. Nekünk már csak kóstolgatni kell…
További információ a programról és a kezdeményezésről:
https://www.facebook.com/events/800969574783068