Annyi mindent nem ismerünk, pedig idehaza találjuk! Épített csodák és természeti kincsek, apró részletek és különös nézőpontok. Hihetetlen, de kis kirándulással, saját szemünkkel is láthatjuk a most következő helyszíneket. Vajon ki tudja gondolkodás nélkül rávágni, melyik micsoda és hol található az alábbiak közül?
A DUNA PART ÉKE – LÁTTUK MÁR BELÜLRŐL?
Az Országház csipkézett, tornyos kialakítása kívülről is elbűvöli a nézelődőket. De ha valakinek olyan szerencséje van, hogy a Duna túloldaláról, erkélyének esti magányában szemlélheti a kivilágított építményt, akkor műalkotásokra sincs szüksége a falakon. És amilyen fénylő kintről, olyan aranyos belülről, főleg a kupolacsarnok. Az épület díszítéséhez 22-23 karátos aranyfüstöt használtak, amiből az építkezés végére 40 kilogramm fogyott el. Ha túrát teszünk az épületben és alulról csodáljuk az aranyozott mennyezetet, akkor még csak a belső kupolát látjuk. Utána következik a padlástér, ami 43 méter magasan van, innen lépcsők vezetnek a következő elérhető pontig, ami 75 méteren lesz, a csúcspont pedig 96 méteren található. Ez már a külső kupola kívülről látható részének magassága.
EGERSZALÓKI CSIPKÉK – SÓDOMB MEDENCÉKKEL
Ha a képre pillantunk, nem biztos, hogy elsőre Egerszalók ugrik be, mi inkább tippeltünk volna a világhírű török Pamukkale medencéire. Ez azért van, mert sok esetben csak a sódombot mutatják a fotók, ami a település déli részén feltörő 65-68˚C-os, meleg vizű hőforrásnak köszönhetően képződik. A 410 méter mélyről érkező vízből kicsapódik a mész, ami a 18 méter magas domb tetején egy 120 négyzetméteres mészkőlerakódást épített ki. Ha Egerszalókról keresünk információkat, ezt a sódombot találjuk meg először, de a mellette növekvő és képződő fehér mészkőteraszok talán még szebb látványt nyújtanak. A csipkés párkányok és a mészkőfüggönyök akkor jönnek létre, mikor a víz megakad a talaj buckáin. A sódomb és a medencék helyi védelem alatt állnak, és egy kiépített sétaúton lehet megközelíteni.
HALÁSZOK A VÁRBAN – HÓFEHÉR BÁSTYÁK KÖZÖTT
Legyenek a látogatók akár budapestiek, vagy győriek, érkezzenek Székesfehérvárról, Londonból vagy Ausztráliából, a budai vár meghatározó eleme, a Halászbástya mindenkit elvarázsol. Valaki romantikus és meghitt alkóvokat talál benne, vagy éppen fantáziadús filmforgatási helyszínt, mások a kilátás miatt keresik fel, egyesek pedig minden évszakban lefotózzák. Érdekessége, hogy bármilyen ódonnak és történelminek hatnak a fehér csúcsos tornyok, lépcsők és átjárók, az egész falszakasz nem sokkal több, mint 100 éves. Neve onnan ered, hogy a középkorban itt állt a halpiac, elhelyezkedéséből adódóan pedig a halászok céhe védte ezt a szakaszt ostrom idején. Stílusát tekintve neoromán és neogótikus, terveit pedig Shulek Frigyes készítette a Mátyás-templom átépítésekor, 1890-1905 között.
HETVEN ÉVE VÁRJUK – ÚJRA NYÍLT A ROMÁN CSARNOK
Felismerjük a képen látható gazdag belső dekorációt? Ha igen, de saját szemmel is látnánk, akkor azért, ha nem ugrott be hol is van ez, akkor pedig azért ajánljuk felkeresni a Szépművészeti Múzeum Román Csarnokát. A csodás tér hetven évig állt elzártan, évtizedeken keresztül raktárnak használták. Azért jutott erre a sorsra, mert a második világháborúban megsérült részeit egészen mostanáig nem állították helyre. Zsúfolt, kaotikus állapotok uralkodtak benne. Restaurálása után azonban a múzeum legcsodásabb tere lett, ami felér egy egész kiállítással. Az itt tárolt gipszmásolatok elszállításakor a csarnok ki sem látszott a porból. Hogy a mélyföldszinti tereket kialakíthassák, az egész padlózatot fel kellett szedni. Az új födém elhelyezése után megkezdődhetett a restaurálás hetven restaurátor bevonásával.
VÁRÉPÍTÉS ÖNERŐBŐL – VALÓRA VÁLT ÁLOMKASTÉLY
A mesebelinek tűnő, pedig nagyon is valós Bory-vár nem rajzasztalon készült. A tervező, építész, építésvezető, pallér és kőműves Bory Jenő a helyszínen álmodta meg és alakította ki a részleteket. Néhány egyszerű munkással kezdte el építeni a várfalakat és tornyokat 1923-ban, és haláláig dolgozott rajtuk. De nem csak a falak és a 30 méter magas kilátótorony miatt éri meg Székesfehérvárra utazni, hanem az épületben található több száz változatos szobor, falakat beborító festmények, mozaikok és a legváratlanabb helyeken feltűnő díszkutak miatt is. A haláláig tartó munka gyümölcse végül hét torony, harminc kisebb-nagyobb helyiség és egy varázslatos százoszlopos udvari folyosó lett.
MEDITÁLÓ KŐÓRIÁSOK – BAZALTKÚPOK HEGYESTŰN
Bár ezen a képen csak egy kis részlete látszik, Magyarország egyik legbámulatosabb természeti képződményét nézzük éppen. A Hegyestűt a Káli-medence kapujának őreként is szokták emlegetni. Ami nem meglelő, hiszen a Balaton felől szabályos kúp alakot mutató hegy tiszteletet parancsolóan emelkedik 337 méter magasra. Az északi felét teljesen lefejtette az egykor itt üzemelő kőbánya, de így a visszamaradt bányafal felfedte a körülbelül 8 millió évvel ezelőtt működött bazalt vulkán belsejét. A ritkaságszámba menő bazaltkúpok pedig akkor keletkeztek, miután a vulkán kráterében megdermedt és kihűlt a láva. A földmélyi kőzet végül sokszögletű, függőleges oszlopokra vált szét. A látvány pedig nem csak itthon, de európai viszonylatban is egyedülálló.
