Jártam már Lengyelország más városaiban, de Varsó valahogy mindig kimaradt. Láttam fotókon az óváros színes házait, a Visztula partján üldögélő fiatalokat, a finomnak tűnő ételeket, de személyesen még nem tapasztaltam meg a város hangulatát. Most azonban egy kis csoport tagjaként végre eljutottam Lengyelország fővárosába, ami úgy született újjá, mint a főnix saját hamvaiból.
Barbakánon innen
Tényleg elbűvölő az óváros és ha nem tudnánk, milyen szörnyűségeken, micsoda pusztuláson esett át, nem is vennénk észre, hogy ami réginek és történelminek tűnik, az valójában elkötelezett archeológusok és restaurátorok munkáját dicséri.
Varsó 1300-ig visszavezethető, legöregebb részét ugyanis a második világháború idején a földig rombolták a nácik, teljesen megsemmisítettek minden épületet, templomot, szobrot, kutat. 260 házból csupán 6 maradt viszonylagos épségben. Hogy most ott sétálhatunk a 17-18. századi épületek között, vagyis amikor a város a virágkorát élte, csak annak az összefogásnak köszönhető, amilyet még nem tapasztalt korábban a világ. Az épségben maradt homlokzatok legapróbb darabjait, a falfestmények és mintázatok részleteit, festményeket és háború előtti fotókat, képeslapokat, mindent felkutattak és felhasználtak az újjáépítéshez.
Ugyan ez volt a helyzet a városrészt körülvevő vörös téglából épült erődrendszerrel és annak gyönyörű kapujával is. A Barbakan először a 18. században sérült meg, akkor a köveit részben beépítették a kerület más házaiba. Újjáépítésének pedig a második világháború vetett véget, amikor ezt is szinte teljesen elpusztították. Az újjáépítés óta hídként szolgál az új és az óváros között.
Haszontalan holmik és zenepadok
Így történhet, hogy ma, egy napfényes délelőttön teljes fényében ragyoghat az UNESCO által is világörökségi helyszínné választott Óváros. Tele van jobbnál jobb éttermekkel, a legtöbbjüket úgy tervezték, hogy történelminek tűnjenek. De találunk Lapidariumot is, ami a nevével ellentétben nem kőtár, hanem gyönyörűséges haszontalan holmik tárháza: olyan hely, ahova Harry Potter is bemenne pálcát venni.
Ha elhagyjuk ezt a bohém, művészi részt és tovább sétálunk a Trakt Królewski, vagyis a Királyi palota sétálóutcáján, a legszebb polgári házak és három lengyel király, három különböző stílusban épült rezidenciája szegélyezi az utunkat. Egy kétnapos varsói városnézés során tökéletes programpont lehet itt végigsétálni és megcsodálni a palotákat, díszes nagykövetségeket és meghallgatni az út mellett és város-szerte sok helyen felállított, Chopin zenéket játszó padokat. Csak le kell huppannunk valamelyikre megpihenni, és máris felcsendülnek a kellemes dallamok.
Sztálin gyűlölt ajándéka
Bármit is mondanak rá a varsóiak, gyűlölik-e, vagy szeretik, nosztalgikusan gondolnak rá, vagy inkább ledöntenék, nekem, egy külföldinek olyan a Kultúra és Tudomány Palotája, mint egy Varsó közepén felejtett hatalmas mozidíszlet, amit úgy alakítottak ki, hogy minden építészeti stílusból legyen benne egy kicsi. Meghatározhatatlan és örökéletű. A 30. emeletéről elénk táruló kilátás mindenképpen megéri, hogy ellátogassunk ide. Fentről, pontosabban 231 méter magasból belátni az egész várost, ráadásul 360 fokban. Látni a legújabb épületeket a közéjük keveredő panellakásokkal, az Óvárost és a Visztula partját is. Azért az öreg, sűrített levegővel működő lift és a réz színű fogadótér is szenzációs, valóságos időutazás.
Királyként egy királyi parkban
A Lazienki Park 25 percre van a központtól, de olyan határtalanul zöld és elvarázsolt, hogy pár perc séta után úgy érezhetjük, már nem is a városban vagyunk. A parkot 1791-ben avatták fel Stanislaw király koronázási évfordulójának emlékére. Központjában egy hosszúkásan elnyújtott tavat létesítettek, melynek egyik szigetén áll a királyi rezidencia. Ez az épület a tóval együtt úgy bújik elő a fák takarásából, mint egy álomkép. Egyszerre hív, hogy menjünk közelebb, de távoli szépsége is fogva tartja az embert.
Ha időnk engedi, a Lazienki Parkot semmiképpen se hagyjuk ki a programból, mivel minden évszakban gyönyörű. Nyáron, júniusban és júliusban szabadtéri Chopin koncerteknek ad teret a zeneszerző szobránál, míg télen, a hó takarásában Winter Wonderland-ként emlegetik a turisták. A szemfüles filmrajongók pedig felfedezhetik benne azokat a helyeket, amik lehet, hogy a Narnia krónikáinak helyszíneit ihlették!
Újjáéledt gyárépületek és neonreklámok
Nem tagadom, az Óváros színes és kedves forgataga után a Visztula bal partján elterülő, a hetvenes évek pesti „nyóckeréhez” hasonló Praga negyed kissé letaglózott, de rögtön magába is bolondított. Valószínűleg tette ezt azért is, mert a tűzfalfestmények és málló vakolatú házak közé az Adventure Warsaw 1958-as kultikus Nyska minibuszával robogtunk be. A cég egyedi és tematikus városnéző túrákat szervez a legfurább történelmi járgányokkal. A miénk egy olyan minibusz volt, amit a katonaság és a tűzoltók használtak 1994-ig, szinte ugyan olyan berendezéssel, mint amilyennel először kijött a gyárból. Bár kényelmi faktor az nem volt benne, de igazából nem is hiányzott. A csoda az volt, hogy egyáltalán ment…
Ezekkel a színes konzervdobozokkal jutottunk el a Lengyel Vodka Múzeumba, ahol még kóstolással is várják a vendégeket, illetve a Soho Factory területére, ami pár éve még egy elhalt ipartelep volt. Mára azonban rehabilitálták és egy menő, divatos városnegyed lett belőle, ahol jól egymásba illesztették a korábban lebontásra ítélt gyárépületeket a vas-, és üvegszerkezetű lakóházakkal. Kocsmák, éttermek, bárok és klubhelyiségek nyíltak a környéken, és itt található a híres Neonmúzeum is. Ma már egyáltalán nem számít kétes hírnevű városrésznek, sőt Varsó egyik legjobb fagyizóját (Pallone Lody / Brzeska 29/31 – a szerk.) is itt találni. Ha szeretünk letérni a kitaposott utakról, mindenképpen robogjunk végig Varsón egy Nyska ülésén zötyögve, és ezt a kerületet se hagyjuk ki. Így lesz teljes a varsói anzix!
A Világjáró útját a Lengyel Idegenforgalmi Szervezet (Polish Tourism Organisation) támogatta. További információ: www.poland.travel/en
