A Földközi-tenger partjának délnyugati részén fekvő mediterrán éghajlatú városban az év 365 napjából 300-ban süt a nap. Ez már önmagában is elég vonzó tulajdonság, mindezt a nyári csapadékmentesség teszi még kényelmesebbé. Általában húszévente egyszer esik az eső a szezonban, úgyhogy, ha Antalyában járva kifogunk egy nyári vihart, akkor igazán ritka jelenségnek lehetünk tanúi.

Persze ez még kevés lenne a sikerhez, hisz kellemes klímájú településből elég sok van a Földközi-tenger vidékén. Ilyen különleges fekvésű viszont már kevés. A Török Riviéra fővárosaként is emlegetett Antalya homokfövenyes partszakaszait jáde zöld hullámok ostromolják, az öblöt körülölelő Toros-hegység hegyoldalait pedig sűrű erdők fedik.
Óvárosi gazdagságok
Antalya történelmi óvárosa, Kaleici vonzza a legtöbb utazót. Órákat lehet itt eltölteni a szűk utcákon sétálva, miközben oszmán és görög stílusú, faerkélyes házak között kanyargunk. Az óváros bejárata a főtérnél található, nem lehet eltéveszteni, mert itt áll II. Attalosz király hatalmas szobra is. Ha észak felé indulunk tovább, rábukkanhatunk egy nyüzsgő, fedett bazárra, amit még a 15. században hoztak létre.

Ha beljebb sétálunk a védett városrészben, eljutunk a pompás ottomán házakhoz, amelyeket nemrég felújítottak és butique hoteleket, apró boltokat alakítottak ki bennük. Innen keletre találjuk a monumentális Hadrianus kaput, amit a híres római császár tiszteletére emeltek. Innen már nincs messze a Római, vagy Régi kikötő, mely egészen a 20. századig kiszolgálta a várost. Bár épült egy új kikötő is a város nyugati részén, a régit 1980-ban felújították, most jachtok, illetve kirándulóhajók horgonyoznak benne.

Az óváros főbb nevezetessége még az Yivli minaret és a hozzá kapcsolódó mecset, illetve a szeldzsuk kőfaragóművészet legszebb példája, a Karatay Medresze (teológiai főiskola). A kikötőtől nem messze találjuk a 19. századi, terméskőből épült Iskele-mecsetet, amit egy forrás fölé emeltek. Négy pillére alatt jólesik egy kis hűsölésre. A környék sokak szerint legérdekesebb építménye a Hidirlik Kulesi (torony) világítótoronyként szolgál a II. század óta.
Török ízek, napsütötte strandok
Az óvárosban sétálva nem csak a történelmet, de a vidékre jellemző ízeket is megismerhetjük. Antalya egyik legismertebb ételét, a csípős piyaz salátát például minden asztalon felfedezhetjük. A fehér vesebabból, paradicsommal, olívaolajjal, paprikával és hagymával készült fogás akár még főételnek is beillik egy friss lepénykenyérrel. De ne hagyjuk ki az anatóliai street foodok közül a gözlemét se, ami egy sós sült tésztából készült étel, burgonyával, sajttal vagy hússal töltve. A pidét is ajánlott megkóstolni, ami a pizza török változata.
Az ételek mellett Antalya másik nagy vonzereje a strandjai szépségében rejlik. Az egyik legismertebb a Cirali Beach, amit Olympos néven is ismernek, mivel az ősi likiai város romjai is a közelben találhatóak. A kavicsos partszakasz egyszerű és szép, a helyiek is szeretnek ide járni. A másik legkedveltebb strand a Konyaalti, ami a Beydagları-hegység sziklái között bújuk meg. Mivel nagyon hosszú partszakaszról van szó, mindig találni egy kis privát részt, ahol csak a miénk a tenger. A Lara Beach viszont már másféle kikapcsolódást nyújt: ez a szórakozás partszakasza. Egymást érik a beach klubok, éttermek, kávézók és az esti szórakozóhelyek, itt bulizni kell hajnalig.
Az Egy király talált rá, ma földi halandók is élvezhetik – Antalya és környéke című cikk összes érdekességét a Világjáró Magazin legutóbbi, VJ 2019./155. lapszámában találjátok. A magazinban olvashattok még fővárosunk olyan különleges szépségeiről, mint a parlament kupolája, de egy részletes cikkben Andalúzia szenvedélytől vibráló tereit is körbejárjuk és tókerülő biciklitúrára is elindulunk. A magazint, és a korábbi lapszámokat a VJM Shop-ban vásárolhatjátok és rendelhetitek meg.



