A Veszprém megyében található Sümeg számos történelmi emlékkel és műemlékkel büszkélkedhet. Ezek közül is a leghíresebb a város közepén fekvő Sümegi Vár. Hazánk egyik legnagyobb és leglátványosabb vára rendkívül népszerű kirándulóhely elsősorban a számtalan programnak köszönhetően, amit itt szerveznek. A várat még 1292-ben IV. Béla király parancsára építtette a veszprémi püspök. Később Habsburg Miksa német-római császár, majd II. Ulászló hatalma alá került, végül pedig a Rákóczi-szabadságharcot követően felrobbantották a labancok.
A vár régészeti feltárása és restaurálása csak 1960-ban kezdődött meg. A várkapun belépve a várudvaron találjuk magunkat, ahol máris számos programlehetőség várja a kicsiket és a nagyokat egyaránt. Például kipróbálhatjuk magunkat a patkódobálásban, vagy versenyezhetünk, hogy ki találja meg hamarabb a tűt a szénakazalban.
A számos berendezett helységnek köszönhetően megismerhetjük a különböző mesterségeket művelő, várban élő nép mindennapjait, vagy épp megnézhetjük hol hajtották álomra a fejüket a vár urai. A bátrabbak a kínzókamrába, valamint a vártömlöcbe is bemerészkedhetnek, ahol élethű figurákon mutatják be a középkori kínzóeszközöket. A vár faláról pedig minden oldalról gyönyörű a kilátás a városra.
A vár aljában található élményparkban részesei lehetünk egy igazi lovagi tornának is. A korabeli jelmezekbe öltözött vitézek a szemünk előtt vívnak természetesen nem vérre menő harcot a királylány kegyeiért, mesebeli paripáik hátán lovagolva. Télen, valamint rossz időben se kell kihagynunk ezt az élményt, hiszen már egy föld alatt található arénában is megnézhetjük a lovagi párbajt. Ha az izgalmak közepette megéheznénk, nem kell messzire menni egy középkori hangulatú lakomáért sem. Az asztalon evőeszközt senki ne keressen, ugyanis itt úgy lakmározhatunk, mint régen az urak, természetesen csakis kézzel.
A hatalmas fatálakon szervírozott középkori lakoma menüjéből nem hiányozhatnak az aranyló kacsacombok, a káposztasaláta hegyek és a héjában sült burgonya sem. A vár aljában azonban egy másik érdekes hely is található, mégpedig az 1750-ben épült, gyönyörű váristálló, ahol megnézhetjük a lovagi torna legkedveltebb szereplőit a táltos paripákat.
Ha Sümegen járunk, nem szabad kihagyni a Széchényi György veszprémi püspök által 1648-ban alapított Ferences kegytemplomot. A templomot díszítő, számos gyönyörű freskó mellett érdekesség még az a majd’ 200 éves orgona, amely a mai napig szolgálja az istentiszteleteket.
A város szülötte volt az 1844-ben elhunyt híres magyar költő Kisfaludy Sándor is. A Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjának állított múzeumot és emlékházat, minden ide érkező turista meglátogatja. Az emlékkiállítás a költő eredeti bútorain, használati tárgyain kívül, megjelent műveiből mutat be egy kisebb válogatást. Ezen felül a múzeum gazdag középkori, illetve újkori kerámiagyűjteménnyel rendelkezik. A gyűjtemény nagy része a sümegi vár 1960-as években végzett kutatása nyomán előkerült középkori kerámia-, illetve csempegyűjtemény teszi ki. Ezt egészítik ki a város egykori fazekasainak munkái.
A Sümegtől 5 km-re található Sarvaly a kirándulók kedvenc helye. Az itt található forrás pedig tökéletes pihenőhely a sétában megfáradt látogatóknak. A hajdani bővizű forrás, az 1930-as években még a homokkőből faragott neoromán stílusú házikóból tört elő, amelyet Makay Antal veszprémi püspök emeltetett fölé. Sajnos a környék bányászati tevékenysége és az utóbbi évek szárazabb időjárása miatt a forrás vízhozama jelentősen leapadt. A kiépített tavi medence napjainkra már feltöltődött és kiszáradt. Ennek ellenére a közeli vadászház és az erdészház vízellátását ma is a forrás biztosítja. A vadgesztenye és bükkfák alatt számos pad és szalonnasütő hely nyújt kényelmet és árnyékot a túrázóknak. A forrás közelében található a középkori Sarvaly község romja. A hajdani kis település maradványai csak erdész szakember kíséretével látogathatóak, mivel ma már a vaddisznók birtokában van a terület. Az út kalandos és információ gazdag eyszerre, ahogy Sümeg és környéke is az már évszázadok óta.
