Cikkünk első részében a szlovák “Vatikánt”, Lőcsét, a fatemplomokat, Farkasdot és Bártfát mutattuk be. Jöjjön még több csodálatos szlovák világörökségi helyszín.
Apró kincsek
Farkasd településen majdnem 30 eredeti népi építmény áll, köztük két áthelyezett magasztos fatemplom. A hosszú udvaros, kétsoros utcákon hangulatos régi házakban ma 30 lakos él. Az 1770-ben ácsolt, kétszintes harangláb és az 1860-ban készített kút a leggyakrabban fotózott építmény. Selmecbánya szintén értékes természeti és kulturális örökségeket rejt. Fő látványossága az Óvár és az Újvár, mindkettő múzeumként funkcionál. A gótikus Kamaraudvar a Szlovák Bányászati Múzeumnak ad helyet.
A gótikus Bártfa is rejt egy fenséges templomot. A főtér végében álló Szent Egyed-plébániatemplom 11 késő gótikus oltárát több híres fafaragó készítette. Tornyából festői kilátás nyílik a régi városközpontra, illetve a híres bártfafürdői gyógyfürdőre és az ország legrégebbi skanzenjére.
Birodalmi emlékek
Talán nem is gondolnánk, hogy a pozsonyi Oroszvár (Rusovce) városrészben nemcsak a szép kastélyok csábítják a turistákat, hanem a Gerulata elnevezésű római katonai tábor romjai is. Az elmúlt évtizedekben a régészek megannyi leletet találtak a föld alatt. Például egy római fórum romjait, kutat, kemence maradványokat, sírköveket és oltárköveket. Négy temetkezési helyet, számos érmét, különböző kerámia töredékeket, a mindennapi életben használt bronz és vastárgyakat, melyeket az Antik Gerulata elnevezésű múzeumban meg is csodálhatunk.
Egy másik érdekes helyszín a szintén világörökségi Kelemantia római kori erőd és légiós táborhely a mai Leányvár területén, amely az úgynevezett Limes Romanus erődítményrendszer része volt. Pannónia provincia, a Római Birodalom északi természetes határát ezen a szakaszon a Duna alkotta. A palánktábort egykor kettős árokrendszer és földsáncok vették körül. Belső területén utcarendben vályogtéglából épített kaszárnyák helyezkedtek el.
Őserdő Európában?
Szlovákia Európa egyik erdőkben leggazdagabb országa, területének több mint 40%-át erdők alkotják. A Vihorláti-őserdő a Széles-tó (Kelet-Szlovákiai tenger) területét körülvevő Vihorláti-hegyek része. Itt, az ember által érintetlen, szűz természetben a legöregebb bükkfák bizony 240 évesek is lehetnek! Az őserdő része az UNESCO világörökségi listáján is szereplő, több országra kiterjedő, híres Kárpáti Ősbükkösnek.
Barlangok földje
Ha Közép-Európa egyik legszebb barlangját keressük, akkor az 515 méter hosszú Dobsinai-jégbarlang legyen az első úti célunk! Ez a világ egyik legnagyobb jégbarlangja is, ami egész évben jéggé dermedve várja a látogatókat. Az itt található jég össztérfogatát 110 ezer köbméterre becsülik, ami mintegy kétmilliónyi telire tankolt, átlagos méretű üzemanyagtartálynak felel meg. A barlang Szlovákia legértékesebb természeti különlegességei közé tartozik.
Megkövesedett eső
A Gombaszögi-barlang belső terét a mennyezetről lefelé függő szalmacseppkövek teszik egyedülállóvá. Ezek a rendkívül vékony, üreges szintercsövek (sztalaktitok, sztalagmitok) a természeti képződmények végtelen sokféleségét mutatják meg nekünk. Európai különlegességnek számítanak a hófehér, üvegszerű cseppkövek, melyeknek vastagsága 2-3 mm, hosszuk pedig 3 méter is lehet. A barnásfekete mészkőfalak hátterével gyönyörű, színpompás kontrasztot alkotnak.
A barlang Rozsnyótól 10 kilométerre délre található, a Szlovák Karszt Nemzeti Park közepén. Teljes hosszából (ami mintegy 1,5 kilométer) 300 métert járhatunk végig. A barlang legmegkapóbb része a Márványterem és a Hiroshima-terem, ennek közepén atomrobbanásra emlékeztető, gomba formájú sztalagnát áll. A Herényi László-teremben olyan sűrűn függenek a szalmacseppkövek, hogy az ember azt hinné, megkövesedett felette az eső.
A holtak folyója
A Domica-barlang nemcsak csodálatos cseppköveiről híres, hanem a benne haladó, 150 méteres, csónakázható Styx folyó miatt is. Ez az egyetlen olyan barlang, ami februártól decemberig látogatható. Egyediségét tovább fokozza, hogy a magyarországi aggteleki Baradla-barlanggal alkot egy 25 kilométer hosszú barlangkomplexumot.
Szépítő mélység
A csodálatos Jászói-barlang csipkés oszlopokkal, kisebb-nagyobb cseppkő csoportokkal van tele. De nemcsak szépsége miatt látogatják, a légúti megbetegedésekre is nagyon jó a hatása, sokan jönnek ide egy-egy kúrára. Az országban ez volt az első barlang, amit látogathatóvá tettek az érdeklődő látogatók számára (1846-ban). A légúti allergiáktól szenvedők azóta szinte folyamatosan látogatják. A ma már az UNESCO világörökségi listáján szereplő barlang számos régészeti leletet is őriz. Bejárható útvonalának hossza 550 méter, a látogatási idő pedig 45 perc.
A korallok barlangja
A világ mindössze három bejárható aragonit barlangjának egyike a Nagyrőcei-hegységben található Martonházi-barlang (másik két párja Mexikóban és Argentínában található). A tű alakú kristályok ámulatba ejtő egyveleget alkotnak. Százezer és tízezer éves változatait tekinthetjük meg, látványuk olyan, mintha víz nélkül élő korallok telepei tárulnának a szemeink elé. A Tejút-teremben a mennyezet repedéseiből függő fehér aragonit-fürtök a lámpafényben galaxisokhoz hasonló látványt nyújtanak. Az aragonit kalcium-karbonát, amely különféle alakzatokban létezik: lehet oszlopszerű, cseppkő formájú, rostos, sugaras, illetve a legértékesebb forma a vasvirág, amely a korallhoz hasonló megjelenésű. A Martonházi aragonitbarlangba 104 lépcsőn át jutunk le, teljes hossza 300 méter, ebből 230 méter járható be, félórás sétával.
A rozsnyói rekorder
A kassai régióban található UNESCO által védett és látogatható hat barlang között a Krasznahorkai-barlang kivételesnek számít. Ebben a barlangban ugyanis adrenalinszint növelő sporttevékenység is járul a látogatáshoz. Noha hozzáférhető a nyilvánosság számára, a látogatás csak képzett túravezetőkkel és teljes barlangász-felszereléssel lehetséges.
A legfőbb látványosság az Óriások terme. Itt áll a rozsnyói barlangászok cseppköve, amelyet hosszú ideig a legnagyobbnak tartottak a világon, és a Guiness-rekordok könyvében is szerepelt. Az impozáns sztalagnát (cseppkőoszlop) közel 34 méter magas, súlyát 2.000 tonnára becsülik, ehhez pedig évente mintegy 200 további kilót „felszed“. Összehasonlításképp egy átlagos sztalaktit (függőcseppkő) a Szlovák Karsztban több tíz vagy száz év alatt növekszik egy grammot.
Szöveg: Fillinger G. Dóra
TOVÁBBI INFORMÁCIÓ:
Szlovák Turisztikai Képviselet
slovakia.travel/hu
weareunesco.com/hu
