A sarkvidék napjainkban is óriási változás alatt áll: a globális felmelegedés a jégsapkák elolvadásához és a tengerszint drámai emelkedéséhez vezethet, és ez alapjaiban változtathatja meg a bolygónkat. És vajon mi várható? Erről értekeznek a Viasat Nature új dokumentumfilmjében, a Sarki szélsőségekben, amit január 28-án láthatunk a csatornán 19 órától.
MEGLEPŐ EMLÉKEK A SARKKÖRÖK MÚLTJÁBÓL
ÉSZAKON, Grönland szomszédságában található az Ellesmere-sziget, amely mindössze 1.300 kilométerre van az Északi-sarktól. Fát ezer kilométeres körben is esélytelen lenne találni, és mégis: a szigeten egy 50 millió éves erdő megkövült nyomaira bukkantak. Mamutfenyők nyomaira, amelyek nem elég, hogy akár 50 méter magasra is megnőhettek, de a gyökereik alapján mocsaras vidékben terpeszkedtek. Tehát, ami ma egy kietlen, jeges vidék, az valaha egy szubtrópusi mocsár volt.
DÉLEN található az Antarktisz: felszínének nagyját jég borítja, néhol 5 kilométer vastagságban. Elvileg tehát itt sem kereshetnénk fákat, de a kontinenshez tartozó Nelson-szigeten bükkfák megkövült maradványait találták. A leletek szerint az Antarktisz egy részét 83 millió évvel ezelőtt bükk- és páfrányerdők borították, a hőmérséklet pedig csak néha-néha ment fagypont alá. Emellett többek között egy beszédes nevű Titanoszaurusz csontját is feltárták a kontinensen: már csak a gerincét alkotó csontok hossza is meghaladta a 120 centimétert…
MILYEN JÖVŐT SUGALLNAK A FOSSZÍLIÁK?
Azt tudjuk, hogy az emberiség által termelt széndioxid következtében rohamléptékben melegedik a bolygónk, de arra a kérdésre, hogy ez milyen hatással lesz a jövőnkre, megint a fosszíliák tudnak választ adni. A gleccserek jegében talált leletek szerint hárommillió évvel ezelőtt a Föld 3-4 fokkal volt melegebb, mint most, és a magasabb vízállás miatt többek között az USA keleti tengerpartja is 140 km-rel beljebb volt. Ha a felmelegedés ilyen ütemben folytatódik tovább, mint most, akkor hamarosan sokmillió négyzetkilométernyi szárazföld tűnik el – városokkal, életterekkel együtt.♦
Kapcsolódó anyagok:
Levélvágó hangyák és lajhárok – A vad Közép-Amerikáról beszélgettünk Nigel Marvennel
