Lengyelül Małopolska, latinul Polonia Minor – a Kis-Lengyelország név a 14-15. században alakult ki, mintegy Nagy-Lengyelország ellentéteként. Történelme, földrajzához hasonlóan összetett és bonyolult: a 9. századtól napjainkig volt kisebb szláv törzsek állama, és volt, amikor önállósodott, aztán megint fennhatóság alá került, megint függetlenedett, és így tovább. Szóval, kissé hasonló a történelmük a miénkhez. Közigazgatását tekintve vajdaságokra oszlik.
Krakkó és Tarnów
Folyója a Visztula, fölötte emelkedik a Wawel, a királyi vár. Krakkóban van Európa legnagyobb középkori főtere, a Rynek Glówny. Körben színes paloták, ódon hangulatú lábasházak, mind több száz éves múlttal. A legszebb a tér közepén a sárgára festett díszes reneszánsz vásárépület, a Posztócsarnok. Az árkádok alatt Európa egyik legnagyobb bazárja, ahol kapni lehet mindent, a borostyántól a népművészeti cikkekig. Nem hinnénk, de a tér alatt óriási pincerendszer húzódik, mely látogatható és érdemes is lemenni, hisz a város eredeti falának kövei között remek kávét kínálnak, a föld alatti kocsmákban pedig jóféle sört mérnek.
Tarnów városa is azok közé tartozik, amelyek sok szállal kötődnek hazánkhoz. Bár a viszony 1330 óta tart, nem volt mindig jó: 1441-ben a magyar főurak megtámadták, kifosztották és felgyújtották Tarnów várát. Jan Kochanowski, Tarnów későbbi főura a lengyel király óhaja ellenére fél évre vendégül látta a várában a száműzött Szapolyai János magyar királyt, aki itt szervezte meg a magyar trónra való visszatérését. Hosszú lenne végigvenni a város történelmének magyar vonatkozásait, de ami kiemelkedő, hogy itt van Bem apó sírja. A különleges emlékmű a Kapitulna utcából egy árkádos lépcsősoron közelíthető meg, a Wałowa utcán át. Jobbra egy parkba érkezünk. Itt áll Bem apó 1985-ben felavatott szobra, rajta felirat: „Bem József tábornok, Tarnów szülötte, lengyel és magyar hős”. A szobor a városba érkező magyar turistacsoportok egyik kiemelt célpontja, az egész évben sokan látogatják, ezért aztán rengeteg nemzeti színű szalag és koszorú díszíti.
A sír története sem mindennapi, ugyanis a szarkofág, mely a hős hamvait rejti, hat korinthoszi oszlopon nyugszik a magasban. Ennek a magyarázata, hogy Bem az emigrációban áttért a muzulmán hitre, és a lengyel püspöki kar állásfoglalása szerint hamvai nem nyugodhattak a megszentelt lengyel földben. A tábornok aleppói sírjának feltárására 1929. június 20-án került sor, hamvait Magyarországon át szállították Tarnówba. Útközben Budapesten, a Nemzeti Múzeum előtt ravatalozták fel a legendás szabadsághős koporsóját, amely előtt a gyászoló magyarok tömegei is leróhatták kegyeletüket. A hamvakat ezután szülővárosába szállították, ahol ünnepélyes keretek között helyezték el a park északi részén fekvő tóban kialakított mesterséges szigeten.
Fontos szerepet töltött be a város életében a zsidó közösség: a II. világháborúig a lakosság több mint felét alkották. A lengyel zsidók deportálását itt kezdték, a koncentrációs táborok legalacsonyabb sorszámú lakói Tarnówból érkeztek. Kevés zsidó emlék maradt, a zsinagógát is felégették, de az 1581-ben alapított zsidó temető épen maradt és ma is látogatható.
Tutajjal a Dunajecen
Kis-Lengyelországban kihagyhatatlan a tutajtúra a Dunajecen. A folyó a monda szerint a tatárok elől menekülő Szent Kinga földre hulló hajszalagjából keletkezett, az azt körülvevő hegyek pedig úgy születtek, hogy saruja felverte a kavicsokat, rajtuk a fák pedig Kinga lehulló fésűjének fogai. Egy ilyen út bő félnapos elfoglaltság Sromowce Wyznéből indul és a Srawnica gyógyüdülőhelyig tart. Ez körülbelül 18 kilométer.
A tutajosok tradicionális gural népviseletbe öltöznek, melyet ma már sokszor farmerrel színesítenek, utazás közben pedig jó hangulatú történetekkel szórakoztatják a társaságot. A táj kivételesen szép és vadregényes, főként a Pieninek legmagasabb csúcsának magasságában, a Dunajec áttörésénél, ahol a folyó hét kanyart alakított ki, így az áttörés két vége közötti 2,8 kilométeres táv 8 kilométerre hosszabbodik. (Három Korona, azaz Trzy Korony). A folyót szegélyező sziklák átlagosan 300 és 500 méter magasak és a folyómeder helyenként 10 méterre szűkül. A Dunajec folyó csendes, csak néhol gyorsul fel, de a gyakorlott hajósok biztonságosan visznek végig a folyó e szakaszán, nem véletlenül, hisz három évig tanulják a szakmát, hat év után lehetnek mesterek, nyolcéves tapasztalattal kezdhetnek tanulót oktatni.
A tutajtúrák április és október között indulnak, a részvételi díj 39 zloty, de ha vissza is kell jutni, akkor plusz a buszjegy ára. A jegyen szerepel, hogy hányas számú tutaj a mienk, erre érdemes figyelni. A tutajosok harsány kiabálással hívják az utasokat, és meg kell megvárni, hogy a 10-12 fős utaslétszám összejöjjön.
Szöveg és fotó: Marek P. Lajos
Ha érdekelnek a legfinomabb lengyel kaják is és tudni szeretnétek hol kell keresni a legjobb lengyel vodkát és tejkaramellát, akkor kukkantsatok bele a First Class Magazin 2019/33. lapszámába, a címlapon A lakásdesign csúcsaival. A magazint és a korábbi lapszámokat a vjmshop.hu oldalon is eléritek.
