Cikkünk első részében Bártfa, Kassa és Losonc zsinagógáit fedezhetitek fel velünk:
Bártfa különlegességei
Az Eperjesi kerülethez tartozó Bártfa az ország északi részén, a Tapoly partján fekszik. Neve a magyar bárd szóból ered, az egy ember által egy nap alatt bárddal kivágható erdőrészt jelenti. A ciszterci szerzetesek alapította, tatárok által feldúlt, majd német telepesek által újjáépített várost I. Lajos király emelte szabad királyi város rangjára. Bártfának a történelem során hányatott sors jutott. Épületeit pusztította tűzvész, lakóit pestis, tulajdonjoga pedig többször is gazdát cserélt a császári csapatok és a kurucok között.
Az első zsidó közösség a XIX. század elején alakulhatott ki a városban, csak azután, hogy a zsidók letelepedési tilalmát feloldották. A helybéli zsidó lakosok a városfalon kívül alakították ki negyedüket, felépítették a régi zsinagógát, a beit midrast, vagyis az iskolát, és a mikvét, a rituális fürdőt. A közösség szigorúan ortodox volt. 1940-ben a város lakosságának közel egyharmadát tette ki a zsidó közösség, mely két zsinagógát, rituális fürdőt, két saját iskolát, öt imatermet, 700 kötetes könyvtárat, öt karitatív szervezetet és két nyomdát tartott fenn. De ezt a virágzó időszakot, a bártfai zsidóságot a holokauszt teljesen megsemmisítette, jelenleg nem él zsidó a városban, viszont itt található az egyik legjobban karbantartott zsinagóga Szlovákiában.
Ez pedig nem más, mint az 1929-ben építtetett Chevra Bikur Cholim zsinagóga, melyet egy helyi karitatív zsidó társaság hozott létre. Az épület a város történelmi központjában áll, és egyik különlegessége, hogy a szentély eredeti berendezése teljes egészében fennmaradt, ma is megcsodálható.
Iskola és zsinagóga – Több száz éves könyvek
A Klastorska utcai épületben nem folyik hitélet, de a szlovákiai zsidóság kulturális és történelmi műemlékként tartja fenn. A zsinagóga egy apró zsidó elemi iskolával épült össze, amelynek berendezései a mai napig láthatóak. Legérdekesebb és legértékesebb darabjai azok a több száz éves könyvek. Az épület igény szerint látogatható.
A szlovákiai zsidó örökség egyik kiemelkedő színhelye még a zidovske suburbium, a bártfai zsidó negyed, amely az egykori zsidó közösségi épületeknek a város falain kívül elhelyezkedő együttese. Ide tartozik a régi zsinagóga, egy iskola és a rituális fürdőház. A közelben van egy kóser mészárszék, amelyben jelenleg egy üzlet kapott helyet.
A régi zsinagógát hosszú ideig raktárnak használták, jelenlegi helyreállítása lehetővé teszi, hogy kulturális célokat is szolgáljon.
A Mlynská utcai zsinagóga még a zsidó emancipáció előtt, 1836-ban épült, ezért az épületegyüttes végében diszkréten elrejtették. A régi zsinagóga a stomfai mellett a másik kilenc gerendaközű zsinagóga Szlovákiában.
Kassa zsinagógái
A Hernád partján fekvő Kassa Szlovákia második legnagyobb, történelmi és kulturális emlékekben gazdag városa. A település ősidők óta lakott, nevét 1230-ban említik először. 1374-ben Nagy Lajos király országgyűlést is tartott itt, 1644-ben pedig itt kiáltották ki Rákóczi Györgyöt Magyarország fejedelmévé. 1840 óta, amikor törvényileg engedélyezték a zsidó lakosság beköltözését a városokba, lélekszámában és befolyásában jelentős közösség alakult ki, melynek aránya a XX. század harmincas éveire elérte a lakosság 16%-át. A XIX. század végén a budapesti zsidó konferenciát követően két közösség alakult ki, az ortodox és a status quo ante támogatását élvező neológ.
1944. május 16. és június 5. között szinte a teljes zsidó lakosságot Auschwitzba deportálták. A megmaradt alig háromszáz hívő igyekszik ma is fenntartani az aktív hitéletet.
A gazdag zsidó építészeti örökség része a még most is használatban lévő zsidó temető. A városban a háború előtt működött zsinagógából vallási célokra ma már csak egyet használnak.
A Puskinova utcában található ortodox zsinagógát Ludovít Oelschläger és Boskó Zoltán Géza tervezte, akik ötvözték a hagyományos építészeti stílust a modern elemekkel. Az 1926–1927-ben épült zsinagóga szép példája a vidéki historizáló építészetnek. Jellemzője a kelet-szlovákiai reneszánsz pártafal, a neoklasszicista emlékművi elemek és a zsidó ikonográfiai díszítés. A zsinagóga nyitott homlokzata a főbejárattal és a hármas osztott oromzattal csak látszólagos szerepű. A ma is használt bejárat a nyugati homlokzaton helyezkedik el, távolabb az utcától. Az épület déli és északi oldalán két további kapu is található. A belső kialakítás betonszerkezetre támaszkodik, és azonos anyagú oszlopok övezik.
Az új neológ zsinagóga 1927-ben épült, és felváltotta a Rákóczi úton levő régi zsinagógát. Terveit a neves budapesti építész, Kozma Lajos készítette. Az általa tervezett épület kiemelkedő alkotása a barokkos elemek újjáéledésének a két világháború közötti magyar építészetben. Olyannyira, hogy a nagy méretű kupolás épület ma is meghatározó eleme a kassai városképnek.
A neológ zsinagóga napjainkban koncertterem, az épület Dávid-csillagát a zsidó temető holokauszt-emlékművénél használták fel. Találunk még egy haszid zsinagógát a Krmanova utcában, mely kívülről egyszerűnek tűnik, de belül dekoratív elemeivel egy egészen izgalmas épület. Jelenleg a műszaki egyetem laboratóriuma. A zsidó negyed közepén is áll egy ortodox zsinagóga, melyet sokáig könyvraktárnak használták. Az épület belseje visszafogottan díszített, a női karzatot kovácsoltvas oszlopok tartják. Mivel napjainkban kiállítótérként használják, ezért belső geometrikus és mór stílusú díszítőelemeit mi is megcsodálhatjuk.
Losonc ritkasága
Dél-Szlovákia egyik legnagyobb városában, Losoncon járunk, mely a Besztercebánya kerülethez tartozik, és Rimaszombattól 26 kilométerre nyugatra található. A történelmi kutatások szerint helyén már a honfoglalás előtt is lakott település volt. Később apátsági birtok lett, majd a határában erődítményt emeltek. 1622-ben még a Szent Korona is pihent itt egy ideig, Bethlen Gábor felügyelete alatt. Egyre növekvő gazdasági szerepe miatt 1785-től mezővárosi rangra emelték. Ebben az időben jelentek meg a zsidó telepesek, akik 1863-ban építették fel itt az első imaházukat.
A korábbi imaház helyén épült 1924 és 1926 között az új zsinagóga, a hazai zsinagógaépítészet kiemelkedő alakjának, Baumhorn Lipótnak egyik legjelentősebb munkája.
Az épület jól tükrözi a népszerű építész által kedvelt szerkezeti megoldásokat: a görög kereszt alaprajzú, sarkaiban lépcsőfeljárós toronyrészleteket, a négy oszlopot, ami a női karzatot tartja. Sajnos a háborút ez az épület sem vészelte át sértetlenül. A 35,4 méteres kupolamagasságú impozáns zsinagóga szinte teljesen kiégett, később pedig magtárnak használták.
Műemléki védettsége ellenére állapota évről évre romlott, de 2015–2016-ban a szlovák kormány pénzügyi támogatást kért rá az Európai Uniótól és helyreállította. A zsinagóga a város egyik főterén áll, stílusa mór, bizánci és szecessziós jegyek keveredése. Bár hitélet nem folyik a falai között, mégsem magtár és nem is bútoráruház. Kiállításoknak, koncerteknek és egyéb kulturális rendezvényeknek ad otthon a méltóságteljes losonci épület.
Cikkünk második részét ahol a nagyszombati és pozsonyi zsinagógákról írunk itt olvashatjátok.
További információ:
