A Przewalski ló az egyetlen, napjainkig fenn maradt vadló faj, melyet csak állatparkok összefogásával sikerült megmenteni. Alig, hogy bizonyították létezésüket a 19. században, a Przewalski vadlovakat először vadászni, aztán gyűjteni kezdték, hogy végül a kihalás szélére kerüljenek. Egy kisebb csoport 1997-ben tért vissza a hortobágyi puszta füves élőhelyére. Itt viszont annyira jól elszaporodtak, hogy 2016-ban az oroszországi Orenburg melletti vadló rezervátumba innen kértek vadlovakat az Európai Przewalski ló Tenyésztési Program véghezviteléhez.
Bár a rezervátum állatvilága igen változatos volt, 48-féle emlős és több mint 200 fajta madár élt itt – hiúz, farkas, vörös róka, jávorszarvas, vaddisznó, hód, sasok, ölyvek, darumadarak – a robosztus, kistestű, szürkés színű vadlovak mára teljesen eltűntek a vidékről. 2016 óta azonban ismét vágtáznak a Hortobágyról indult vadlovak a vidéken –olvasható a Sokszínűvidék oldalán.
Ahogy már korábban is írtunk róluk, a Przewalski lóvak a mai, modern házilovakhoz képes kicsi állatnak számítanak. Marmagasságuk 124 cm és 145 cm között mozog, súlyuk pedig 250-300 kg körüli. Termetük erőteljes és zömök. Viszont így is a hortobágyi pusztaság ékkövei. Török Zoltán rendező-producer nem véletlenül választotta őket egész estés természetfilmje, a Hortobágyi mese főszereplőivé. A film a tervek szerint 2020-ban kerül a mozikba.
