Nairobi eléggé megosztja az utazókat. Ez tényleg egy olyan város, amit vagy szeretnek vagy utálnak a turisták, köztes megoldás nincs. Sőt, akik kedvelik még azok is úgy vélekednek néha, hogy igazán akkor lehet róla szeretettel beszélni, ha már elhagytuk. Azok viszont, akik otthonuknak tekintik a várost, gazdag kulturális választékot kapnak, remek helyeket ahol finomakat lehet enni és pezsgő éjszakai életet bárokkal és szórakozóhelyekkel.
Az elégedetlenek a szörnyű közlekedésre mutogatnak és a rossz közbiztonságra – amiből a városnak egy beszédes angol gúnyneve is kialakult. A Nairobbery, a Nairobi és az angol rablás, robbery szavakból állt össze.
De mindezek ellenére a betondzsungel büszkélkedhet egy lenyűgöző nemzeti parkkal, ami szó szerint a küszöbén található, egy kifogástalan Nemzeti Múzeummal és néhány olyan nem mindennapi látványossággal, amit máshol nem láthat az utazó. Ezekre a jó dolgokra összpontosítva, az ajánlott óvintézkedéseket betartva – hisz a világon sok más város is rendelkezik rossz hírnévvel – kellemesen csalódhatunk Nairobiban.
Történelméről dióhéjban
Mombasa ősi kikötővárosától eltérően Nairobi egy teljesen modern város, amely a kelet-afrikai vasútnak köszönheti a kialakulását. Eredetileg egy raktárállomásként jött létre útban Kampala felé a mai Uganda területén. De Nairobinak sokkal jobb volt az elhelyezkedése – nagy mennyiségű víztartalékai voltak és tengerszint feletti magassága is nagyobb volt, így megúszta a malária elterjedését; aminek köszönhetően nem vetődött vissza a fejlődése.

1907-ben Nairobi lett a Brit Kelet-Afrika fővárosa; ekkor fehér telepesek hulláma öntötte el a vidéket, köztük a dán származású Karen Blixen, aki később Távol Afrikától című (eredetileg férfi név alatt – Isak Dinesen – kiadott) könyvével vált ismerté. Az 1937-ben kiadott mű 17 évnyi kenyai tartózkodás történetét meséli el. Az önéletrajzi írásból nagysikerű film is született Sydney Pollack rendezésében.


A függetlenség után Nairobi nagy városiasodáson ment keresztül, ami a város hírhedt nyomornegyedeit is eredményezte. A legnagyobb közülük a Kibera nyomornegyed, ahol hozzávetőlegesen 270 ezer ember lakik jelenleg. Ez számít a legnagyobbnak Afrikán belül is. Az itt uralkodó helyzetről egy dokumentumregény alapján film is készült, Az elszánt diplomata címmel. Ma a város arra törekszik, hogy újra megtalálja a maga útját és ne csak Kenya, hanem a Kelet-Afrikai Közösség gazdasági központjává is váljon.




