Győr is ilyen; folyamatosan átalakulóban van – általában a jó irányba. Érdemes újra felfedezni néha. Már öt éve, hogy elköltöztem a városból, Győr-Moson-Sopron megye megyeszékhelyéről, és bár nem bántam meg, néha nagyon hiányzik szülővárosom emberléptékűsége, átláthatósága és belvárosának kedvessége, amivel mindig magához vonzott.
Kéthavonta jövök haza, így számomra mindig tartogat valami újat a város. Múzeumot, kávézót, apró boltocskát. És ezeknek az intézményeknek akad hely bőven, mert a belvárost keresztül-kasul fonják a macskaköves utcácskák, keskeny sikátorok.
Győr a vizek városa, a találkozásoké, a hidaké, és persze a szerelmeseké.
A legtöbb Győrről szóló cikk mindig valahogy így indul. De Győrben mindezek mellett lakótelepeket, parkokat, a már említett belvárosi szűk utcákat találjuk, a híres Tejivó ételbárral, a régi Rába mozival (ami ma a Richter terem) és a Nemzeti Színház mögötti gyros büfével. Így mikor erről a városról beszélek, nem emelhetem ki csak a műemlékeket, a szobrokat, a hidak történetét – beszélni kell a panellakásos városrészekről is piros mászókával és gyerekzsivajjal; az épületek alatt található öreg postáról és fagyizóról. A Gyárvárosi részről, ahol megállt az idő; az öreg házakról, rendezett előkertjeikről és zárt parkokról, amiket csupán akkor veszünk észre ha szerencsénk van, vagy ha tudjuk éppen mit keresünk.
A belvárosban már kicsit más a helyzet, itt jól megférnek egymás mellett a modern és a 17-18. századi épületek; a macskaköves utcák, a Virágpiac, a Rába part bája, a Káptalan-domb nyugalma és a remek fagyizók.
Lüktető jövő
Bár én szerettem úgy a városomat, amilyen volt mikor gyerek voltam, de azt is tudom és talán már akkor is tudtam, hogy nem maradhat mindig ilyen. Így örömmel üdvözöltem a belváros megújításának tervét. A projekt 2013-ban indult meg. Első lépésként, központi terünket a Széchenyi teret, a körülötte húzódó sétálóutcákat és régi, patinás épületeket újították fel. Voltak persze páran, akik ebben is találtak kivetnivalókat, de egy az egyben, szép lett a végeredmény és a korábbi funkciók nagy része is visszatért a tér életébe. A város egyik legkeresettebb étterme a Pálffy Étterem is új színben pompázik azóta a tér sarkán. Ha nyár van és melegen süt a nap, akkor terasza megtelik emberekkel, a tér vízcsóvákat köpködő szökőkútja pedig, hatalmas pelenkákban totyogó gyerekektől válik hangos központi hellyé.
Biztos mindenkinek van kedvenc fagyizója; ha Győrbe jövünk, a Dunakapu tér sarkán lévő fagyizót – jó időben az előtte kígyózó sor miatt azonnal beazonosítható – kötelező felkeresni. A két hatalmas gombóccal aztán induljunk el és fedezzük fel a teljesen megújult teret. Sok huzavona, feltúrt utca, légkalapácstól hangos délutánok után, végre elkészült az új piacterünk. A régen hepehupás, nagyrészt kihasználatlan terület ma virágokkal körbeültetett kulturális centrummá alakult; hétvégente rendezett piaccal, sült kolbászt és lángos kínáló házikókkal. A terület jobb kihasználtsága érdekében, alatta mélygarázs épült.
A terek és épületek átvarázsolása mellett azonban új programok is kialakultak. A tematikus idegenvezetések és fotótúrák egyre kedveltebbek a városban. Szakképzett, törzsgyökeres győri vezetőkkel börtöntúrát tehetünk a Lőcsei Fehér Asszony nyomában, vagy megismerhetjük a napóleoni legendákat, a barokk építészet csodáit, a híres győriek műveit, szobrait, épületeit. De tehetünk fotósétát napnyugtakor és este, mikor megint más arcát mutatja a belváros – sejtelmes, melegen pislákoló fényekbe burkolózva.
