Mindez nem egy egzotikus országban vár minket, hanem a meghökkentően változatos látványt és élményeket kínáló Bükkalján. A Bükk szinte lakatlan, zárt tömböt alkotó hegyvidéke az országnak, amely rekorder is egyben: hazánk legnagyobb átlagmagasságú és legnagyobb, összefüggő erdőterületű vidéke. Talán éppen ezért ott, ahol véget ér a mészkőhegység tömbje, és a lankák kezdenek uralkodni, igazi csodák várnak minket.
Ezek legkülönlegesebb látnivalói az ördögtornyok, más néven kaptárkövek. Bármelyik nevét is használjuk, a misztikus világ felé lódítja képzeletünket. Ha túracipőt húzunk és kellemes, akár kisgyermekekkel is bejárható kirándulásra indulunk, a Bükk hegységet déli irányból szinte teljesen körülölelő sziklaalakzatokhoz, több tucat 3-15 méter magas, kúp alakú sziklaformáció kápráztat el minket oldalukba vésett fülkékkel, amelyek keletkezése és funkciói máig megoldatlan rejtélyt jelentenek a szakembereknek is.
Szomolya faluközpontjából indulva tanösvényen járhatjuk be a Vén-hegy nyugati lejtőjén, a Kaptár-völgyben található nyolc nagyobb, kúp alakú sziklából álló vonulatot, amely Magyarország legtöbb fülkével (összesen 117 db) rendelkező kaptárkőcsoportja.
Szomolya falu is tartogat különleges látnivalót. A meredek hegyoldalhoz simuló településen a 19. században takaros kis barlanglakásokat vájtak a kaptárkövek alapanyagát is alkotó riolittufába. Ezek legpompásabb darabja ma a falu Tájháza, amely a hajdani kőfaragó mester szaktudását bizonyítja: nemcsak egyszerű, szegény portát alakított ki, hanem lenyűgöző szépségű helyiségeket, konyhát, szobát és boltíves kőtornácot.
A kőfaragás hagyománya errefelé a 18. századba nyúlik vissza, amikor az egri érsekség számára sokan dolgoztak megrendelésre. A szegényebbek saját maguknak vájtak ki barlanglakásokat a hegyoldalba, melyek 4-5 hónap alatt készültek el.
E különleges kőzet katonák faragására ösztönözte csaknem 80 évvel ezelőtt a szomszédos falu egyik borosgazdáját. Cserépfaluban, a Berezdi-pincesoron Gacsó Sándor borospincéjében meg is csodálhatjuk ezeket a különleges faragványokat. A házigazda szívesen mesél születésükről is: nagyapjáról, aki az I. világháború alatt megfogadta, ha hazatér, kőkatonákat farag a pincéjébe. A vendégeknek azóta addig kell kóstolni a zamatos bükkaljai borokat, amíg a kőkatonák énekelni nem kezdenek.
Egy márki nyomában
Szinte kubista freskókkal kápráztat el minket a szomszédos falu, Noszvaj. Mini kastélyának falát a 18. században ékesítették e festményekkel. Ám felkaphatjuk a fejünket a kis palota különleges, franciás csengésű nevére is: Vajon miért épít a Bükk lábainál kastélyt egy De la Motte márki? Nos, e kusza történetben két nő is főszerepet kapott több mint kétszáz évvel ezelőtt. Az egyik Mária Terézia császárnő, akinek testőrtisztje volt a francia emigráns főúr. A másik szereplő egy ötgyermekes, ám legendásan szép özvegyasszony, Vécsey Anna, aki meghódította a márki szívét. Az épülő noszvaji kastélyt eladósodott rokonától, Szepesi Sámueltől vásárolta meg potom pénzért, mely az 1700-as évek vége felé el is készült.
S miután Vécsey Anna időközben hozzáment a márkihoz, a mini kastély a francia emigráns főúr ízlését tükrözi.
A ház ura nem vetette meg korának modern művészeti irányzatait. Erre utal a kastély emeleti lépcsőházának különleges freskósorozata: szinte kubista stílusú karikatúrákat láthatunk a római istenekről. A cikornyás, barokk freskókat kigúnyoló falképek mintájául a francia rézmetsző, Jean Petito művei szolgáltak. Szintén káprázatos freskókat csodálhatunk meg a földszinti nyári ebédlőben, valamint az emeleti úrnői lakosztálysoron. A barokk-copf stílusban emelt épületben akár ki is próbálhatjuk, milyen érzés nyugovóra térni.
Kihagyhatatlan az épület múzeumként látogatható termeinek megcsodálása, mely után sétánkat folytathatjuk a kastély mögötti, kőfallal kerített, 25 holdas parkban, ahol még meglelhetjük a hajdani angolkert fakülönlegességeit: díszcserjéket, oszlopos tölgyeket, különleges akácokat és liliomfát is.
