Egy kis képzelőerővel eljátszhatunk a gondolattal, milyen volt a város nagyszüleink korában. Az elképzelés nem lehetetlen, hiszen megvannak még a régi házak, a köszörűsmester, a tejbár vagy a férfi fodrász retrónak tűnő cégtáblái, melyek mind a múlt képét festik meg a szemünk előtt. Annak ellenére, hogy a hírös város dinamikusan fejlődik, van benne egy diszkrét átmenet, nem veti ki magából a múltat, a „múlt kor” része a városképnek.
Kecskemét hajdan igazi mezővárosként funkcionált, mivel földrajzi adottságai – alföldi fekvése – determinálták erre. Ennek köszönhető többek között, hogy működik a városban egy olyan konzervgyár, melynek története a 20-as évekre nyúlik vissza. Hasonlóképpen fellelhetők a malomipar maradványai is, ha csak a szélmalomra gondolunk, mely ma már a Szélmalom Csárdának ad otthont, hajdani 170 éves szerkezetével.
Jelenleg Kecskemét Bács-Kiskun megye székhelye, hazánk hetedik legnagyobb települése, és közel 115 ezer lakossal büszkélkedhet. Nevének eredete körül számos lingvisztikai vita alakult ki. A legenda szerint Szent Miklós a város legrégebbi templomának – Barátok Temploma – védőszentjeként az újonnan megtért híveknek kecskéket ajándékozott. Az egykori történelmi iratok Kecskevárosnak – Aegopolisnak nevezték Kecskemétet, sőt a város régi égetőbélyegzőjén a bak csillagkép volt látható.
A városkép történelmisége az épületek kisugárzásának köszönhető; híres kecskeméti látnivalók közül a legjellegzetesebb talán a szecessziós stílusban épült Cifra Palota, mely Márkus Géza munkáját dicséri. Kecskemét legrégebbi épületei a román stílusban épült Barátok Temploma, a Református, illetve az Ibl Miklós által tervezett Evangélikus Templom, valamint a régi nevén Öregtemplom – mai Nagytemplom. Az egykori mór stílusú zsinagóga épülete is a város vallási heterogenitását támasztja alá, melyek miatt Kecskemétet – az öt templomtornya miatt – szokás a tornyok városának is nevezni.
A látnivalók közül nem hagyhatjuk ki a Katona József Színház eklektikus – neobarokk épületét sem, melyet bécsi Ferdinand Fellner & Hermann Helmer cég tervezett, valamint a Kecskeméti Városházát, melyet maga Lechner Ödön, az új magyar építészeti formanyelv megalkotója valósított meg.
Mai szellemi életét a rendszeres kiállítások, fesztiválok, koncertek – például a Hírös Hét Fesztivál, a Kecskeméti Nemzetközi Repülőnap, a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál, a Nemzetközi Bohém Ragtime és Jazz Fesztivál – határozzák meg, mely alapján mondható, hogy az egykori kulturális impulzusok nyomai máig látszanak a városon, egy pezsgő szellemi életű, élhető hellyel adva otthont a kecskemétieknek.
Szerző: Füstös-Simon Zsuzsanna
