A legenda szerint Romulus és Remus alapította Róma városát azon a helyen, ahol egykor az anyafarkas tejével táplálta őket. Az alapítás időpontját pedig nem csak a történetírók, de köztársaságkori consulok és hadvezérek egyik legjelentősebb jegyzéke, a Fasti Capitolini is Kr. e. 752. esztendőtől számította a város létezését. Az Kr. e. 753. április 21-i dátum pedig Marcus Terentius Varro, egy a Kr. e. 1. században alkotó polihisztor nyomán terjedt el – olvasható a Rubicon.hu oldalán.
A Tiberis folyóra és a híres hét halomra támaszkodó város idővel meghódította egész Itáliát, majd a Mediterráneum vidékét. Az elmúlt évezredek alatt pedig megannyi csodás építménnyel, múzeummal, templommal gazdagították a világ kultúráját. Ezek közül mutatunk most be tizet, melyek kihagyhatatlanok egy római út során, főleg, ha először lépjük át az örök város határait.
A Colosszeum
Vannak olyan helyszínek és látványosságok Rómában, amik egyszerűen kihagyhatatlanok. Ilyen a Colosseum is. A hatalmas amfiteátrum, amely a római korban körülbelül 65 000 nézőnek adott otthont, ma turistalátványosság és évőrl évre fejlesztenek, restaurálnak benne és körülötte valamit. Ha kivárjuk a sorunkat, vagy online jegyet váltunk a belépéshez, akkor az óriási “romok” között végigjárhatjuk a lelátókat, az arénát és föld alatti tereket is. Mivel a világ hét modern csodája közé sorolják a Colosseumot, ezért az újranyitásokat követően is számoljunk a tömeggel.
A Pantheon, amit mindeképpen látni kell
A Pantheont i. e. 27-ben emelték, valószínűleg a korabeli Róma minden istenének együttes tiszteletére. Több tűzvész is érte, így a sorra következő átépítések után Hadrianus császár idején nyerte el ma is látható, végleges formáját.
Neve az újkorban fogalommá vált, mint a kiemelkedő személyiségek temetkezési helyéül szolgáló nagyszabású épület. A Pantheon annyire része Rómának, hogy ingyenesen látogatható.
Az imádott Trevi-kút
Róma és talán a világ egyik leghíresebb szökőkútja nem lehet más, mint a „Fontana di Trevi” avagy a Trevi-kút. A barokk szökőkutat a 17. században Niccolò Salvi építette, méghozz a Poli-palota déli homlokzatára. A kút főszobra a tenger istenét, Neptunust ábrázolja.
Az emberek vagy neki, vagy saját maguknak áldoznak, de az biztos, hogy nem telhet el úgy látogatás a városban, hogy ne dobnánk legalább egy érmét, és egy elsuttogott kérést a kútba, méghozzá azt, hogy „egyszer visszatérhessünk Rómába”. A pénzdobálós szokást egyébként Frank Sinatra hozta divatba 1954-ben.
A Szent Péter-bazilika és tér
A Szent Péter-bazilika, avagy a „Basilica di San Pietro in Vaticano” a katolikus egyház lelki központja, és a pápa rezidenciája. A hatalmas bazilika, amely a Vatikán független államában, a Szent Péter tér mellett található, Szent Péter örök nyughelye főlé épült.
A Szent Péter-bazilika olyan művészeti remekműveket tartalmaz, mint Bernini fekete márvány baldachinja és Michelangelo Pieta szobra, mely 1499-ben készült el, megrendelésre. A bazilikába mindenképpen érdemes bemenni, de készüljünk fel a hosszú sorbanállásra. A belépés ide is ingyenes.
A Forum Romanum, ahol átlépünk egy másik korba
A Forum Romanum volt az ókori Római Birodalom központja. Mikor mi ott jártunk, azt találtuk a legszebbnek, hogy az egyik pillanatban még a városban sétáltunk, átlépve a kapun pedig belecsöppentünk a régmúltba. A fő köztér a Capitolium és Palatinus domb között helyezkedett el, és a kereskedelmi, iletve a politikai világ találkozóhelyeként működött.
A misztikus Angyalvár
Ez az egyik olyan római látnivaló, amit ha nem konkrétan szeretne felkeresni valaki, egy-egy séta végén mégis ott köt ki a 2. században, Hadrianus római császár mauzóleumaként épített Angyalvárnál. A Castel Sant’Angelo arról a nagy bronz angyalról kapta a nevét, amit 590-ben II. Pius pápa készíttetett a tetejére, miután a legendák szerint Mihály arkangyal az adott évben megjelent a városban és véget vetett egy, a lakosságot tizedelő járványnak.
A vár, mint erődítmény, Róma védvonalához tartozott, és ez volt az a hely, ahova a pápa visszavonulhatott, ha fenyegetés érte a várost. A várat a mai napig egy alagút köti össze a Vatikánnal.
A Trastevere, mert Róma nem csak ókori épületekből áll
A Tiber folyó nyugati partján nyújtózó Trastevere városnegyed Róma munkásosztályának városrésze, ami ma már egy bohókás környék, de megőrizte a gyökereit. Egy igazi, hamisítatlan olasz hangulatú rész, ahol elveszhetünk a zöldekkel befuttatott öreg házak között, beülhetünk a helyiek bárjaiba egy pohárka cherryre vagy házi borra.
A középkori házak aljában megbújó hagyományos és modern trattoriák és élettel teli teraszaik pedig feledtetik minden eddigi gondunkat.
A Spanyol lépcső
A Spanyol lépcső egy 18. századi díszlépcső, ami az Escalier de la Trinité-des-Monts nevű templomtól indul és 135 lépcsőfokkal lejjebb, a híres Piazza di Spagna téren ér véget. A téren egy nagyon feltűnő szökőkút vonzza magára a figyelmet, melyet Pietro Bernini készített. A Spanyol lépcső az elmúlt évtizedekben hatalmas turistalátványosság lett.
Sokan fotózkodtak és ebédeltek a lépcsőkön, így sem a közlekedés sem a tisztán tartása nem volt megoldható. 2019-ben a hatóságok éppen ezért betiltották a lépcsőn evést és az üldögélést. Eredeti olasz és francia nevét a tetején álló templomról, míg a német, angol és magyar nyelvben meghonosodott Spanyol lépcső nevet a lábánál lévő térről és az ott található Palazzo di Spagna palotáról kapta.
Piazza Navona, az egyik legkedveltebb tér
Az egyik legismertebb és kedveltebb tere Rómának kétségkívül a Piazza Navona. A tér elsősorban a formája miatt annyira ismert; mivel az ókorban egy atlétikai stadionnak tervezték. Róma egyébként is híres a szökőkútjairól, de itt a Piazza Navona területén rögtön többet is találunk belőlük.
Az egyik legismertebbet, a ‘La Fontana dei Quattro Fiumi’ nevű kutat szintén Bernini tervezte. A téren egyébként sok kávézót és teraszos éttermeket találni, ahonnan figyelhetjük az utcazenészeket és a mutatványosokat, ugyanis belőlük is elég sok találta meg itt a helyét.
Séta a Via Appia Antica macskakövein
A Via Appia Antica a legöregebb máig fennmaradt ókori út, ami Róma városába vezet. Az útvonal melyet hatalmas, fényesre csiszolt kövekkel raktak ki, a Római Birodalom fénykorában arra szolgált, hogy a kereskedők és a katonai csapatok gyorsabban eljussanak A pontból B-be.
Via Appia közvetlenül a várost körülvevő falak mentén futott, így sok katakomba létesült az út mentén, és az ókorban felhúzott temetkezési emlékművek romjainak egy része még ma is megcsodálható. A visszatérő látogatók szerint a Via Appia meglátogatásának legjobb módja, ha bérelünk egy biciklit, és azzal indulunk útnak.
+1 A Kapucinus Múzeum
Ezt a látványosságot azoknak ajánljuk, akik valami egészen különleges, sőt bizarr élményre vágynak a kötelező látnivalók után. Ha marad még időnk a városban sétálni, látogassuk meg Kapucinus Múzeumot, ami 2012-ben nyitott meg. A Múzeum magába foglalja a “Santa Maria della Concezione dei Cappuccini” templom alatt húzódó 5, díszes kápolnaként kialakított kriptát is.
A kápolnákban körülbelül 4000 szerzetest helyeztek örök nyugalomra. Csontjaikból és koponyáikból valóságos művészeti alkotást készítve a föld alatt. A múzeumban vezetett túrán lehet részt venni, ahol sok mindent megtudhatunk a szerzetesek életéről, a furcsa temetkezési módokról, és végig járhatjuk a kriptákat is.♦
Ha több római érdekességre is kíváncsiak vagytok, akkor érdemes lehet fellapozni a következő magazinjainkat, mert mindegyik más oldalról közelíti meg az örök város csodáit és látnivalóit: Egy egészen korai, a Világjáró Magazin 2004/28. lapszámunk a Visszatérés városaként gondol rá; a Világjáró Magazin 2012/117. számban, az ismeretlen Rómáról olvashatunk Augustus császár korától Mussoliniig; A First Class Magazin 2010/1. száma Édes semmittevésre csábít Rómába; a Világjáró Magazin 2009/89. lapszáma pedig időutazásra visz az örök városba. A magazinokat mind megtaláljátok a WebShop-ban!
