Ez már a második, feltárás ezen a területen, és a zsinagóga, amit most megtaláltak ugyanabból az időszakból származik, mint az első 2009-ben megtalált rom. A település, ahol az ásatás folyik Josephus Flavius főhadiszállása volt a rómaiak elleni lázadás idején (Kr. u. 66-70) az észak-izraeli harcokban. Ez az első eset, hogy egyazon településen két zsinagógát találtak, melyeket akkor építettek, amikor még állt a jeruzsálemi Szentély. A kutatók úgy vélik, hogy a felfedezés megváltoztatja az egykori zsidó vallási életről alkotott korábbi elképzeléseket – olvasható a Smithsonianmag.com cikkében is.
A régészek eddig azt feltételezték, hogy amíg a Szentély állt, nem volt komoly szükség zsinagógákra. Az istentisztelet központi szerepét Jeruzsálem töltötte be.
– közölte a lappal Adi Erlich professzor, a Haifai Egyetem kutatója.
“A második zsinagóga feltárása rávilágít a galileai zsidók társadalmi és vallási életére ebben az időszakban, és jelzi, hogy szükségük volt egy különleges helyiség kialakítására a Tóra-tanulmányozás és -olvasás, valamint a társasági összejövetelek számára” – tette hozzá Dina Avsalom Goreni az ásatások társvezetője.
Az épület maradványainál cserép gyertyatartókat, öntőformában készült üvegtálakat, pénzérméket és a rituális tisztálkodást szolgáló kőedényeket is találtak. A szakemberek szerint ezek a tárgyak a migdáli zsidók Jeruzsálemmel és a Szentéllyel ápolt kapcsolatáról tanúskodnak.
A széles, négyzetalakú bazalt- és mészkőből épült házban egy központi csarnok és két további helyiség található. A középső terem falait fehér és színes vakolattal borították, és a falak mellett szintén vakolt kőpadok álltak. A valószínűleg fából és agyagból készült mennyezetet hat oszlop támasztotta alá, amelyek közül kettőnek a kőalapja megmaradt. Az építmény déli oldalán egy kisebb helyiségben egy vakolt kőpolcot találtak, amely a Tóra-tekercsek tárolását szolgálhatta.
A Galileai-tenger északnyugat partvidékén található Migdal jelentős zsidó város volt 2000 évvel ezelőtt, a keresztény források is említik, mint Mária Magdolna szülőhelyét. A másik, a település keleti részén lévő zsinagógát több mint egy évtizeddel ezelőtt, 2009-ben fedezték fel. Annak közepén egy faragott követ találtak, melybe hétágú gyertyatartót mintáztak a Szentélyben akkor még meglévő Menórát másolva.♦
