Krakkó, Lengyelország egykori fővárosa az egyik legszebb és legismertebb lengyel város. Főleg történelmi műemlékeiről és ritka művészeti alkotásairól ismert, de gazdag zsidó kulturális gyökerei is sok látogatót vonzanak. A város gasztronómiai szempontból sem hibádzik. Érdemes tudni például, hogy Varsó mellett Krakkó az egyedüli lengyel város, melynek éttermeit a nagy presztízsű Michelin étterem- és szállodakalauzban is kiemelték.
A barangolást ajánlott rögtön a csúcson, azaz a Wawel-dombon, a műemlékeknél kezdeni. Itt megtekinthetjük a királyi várat és a székesegyházat, melyben megkoronázták, majd végső nyugalomra helyezték a legnagyobb lengyel királyokat. Szintén fontos építménye még a városnak a Mária-templom és annak Wit Stwosz által készített, kimagasló remekműként elismert oltára.
Egy krakkói kirándulás szintén kivételes alkalmat nyújt az Oszkár Schindler zománcgyárában kialakított múzeum felkeresésére. Bár a multimédiás tárlat, nem a zsidó lakosok által elszenvedett szörnyűségekre helyezi a hangsúlyt, hanem a II. világháború alatti mindennapi életre, a képek és a hangulat erősen nyomasztó. Azonban azok, akiket egy kicsit is érdekel a történelem e korszaka, semmiképpen se hagyják ki.
De Krakkó nem csak az emlékek és régi korokat idéző épületek városa. Tele van fiatalos és felkapott helyekkel. Jó példája ennek a zsidó társadalom gazdag múltját bemutató Kazimierz városrész, melynek műemlékei az UNESCO világörökségi listájára is felkerültek. Itt sétálni egyet, felér egy időutazással.
De a főterén álló Piano Rouge is a város érdekességei közé tartozik. Saját terasza mögé eldugva, a tér kövei alatt találjuk a város egyik legextravagánsabb jazz klubját és éttermét, a vörös szőnyegekkel és súlyos textilekkel borított, tükrökkel, rejtett alkóvokkal, bársonypárnákkal telepakolt Piano Rouge-t. Aki a finom ételeket és a jófajta jazz zenét szereti, valamint megenged magának egy kis nagyzolást, az ne hagyja ki a helyet, ahol a lengyel énekesnő magyar dalt kezd énekelni a kedvükért.
A városnak négy nagy nyitott piactere van. Ezek közül kettő, a Plac Nowy és a Hala Targowa a régi zsidó negyed legnyüzsgőbb részén található, a Nowy Kleparz és a Stary Kleparz az óváros környékén szolgálnak minden jóval, ami szemnek szájnak, lakberendezőknek és divatőrülteknek ingere. A bécsi Naschmarktra emlékeztető piacokon kaphatóak a legfinomabb talponálló lengyel kaják.
Krakkótól nem messze áll egy 15. századi vár, ahol 1590-ben Balassi Bálintot vendégül látta Wesselényi Ferenc, a vár tulajdonosa. Az épen maradt, reneszánsz debnói várban, melyben 1976-óta múzeum található, történeti kiállítást nézhetünk meg, illetve lovagi termet, kápolnát és kincstárat. A pazarul és korhűen berendezett vár, illetve a minden év szeptember harmadik vasárnapján rendezett lovagi torna egy másik időbe repíti el az ideérkezőket.
Az épülethez tartozó monda pedig mindig felborzolja a kedélyeket. A szájról szájra terjedt történet szerint él a várban egy Fehér Asszony – állítólag az egykori tulajdonos lányának a szelleme. A leány, az apja parancsa ellenére beleszeretett egy lovászlegénybe és ezt a felbőszült apa nem tűrhette így gondolkodás nélkül éhhalálra ítélte lányát, akit ezek után befalaztatott a vár egyik lakosztályába. Vigyázzunk mert a látogatás során bármelyik ajtó mögött ott várhat ránk.
Krakkóból hazafelé, utolsó állomásunk legyen a 100 kilométerre fekvő Zakopane városa, melynek északi részén magasodik az 1123 méter magas Gubalówka-hegy, melynek tetejére a híres Zakopanei Piac végéből induló sikló közlekedik. Fent a hegyen télen-nyáron bazár, éttermek és lovaskocsik vagy lovasszánok várják a vendégeket. A kiépített ösvényekről és kilátóteraszokról ámulatba ejtő kilátás nyílik a városra és a környező vidékre.
