Neuschwanstein ma a leglátogatottabb kastélyok és várak közé tartozik Európában. Nagyjából 1,4 millió utazó látogatja meg a “Mesekirály várát” évente. Nyáron átlagosan 6000 ember sétál keresztül azokon a gondosan kialakított termeken, melyeket egyetlen egy ember számára terveztek és készítettek el.
II. Ludwig, aki 1864 óta volt királya Bajorországnak, már ’68-ban megfogalmazta, hogy milyen elképzelései vannak egy új várral kapcsolatban, amit a “Jugend” elnevezésű hegygerincen álló Vorder- és Hinterhohenschwangau váracskák romjainak helyére képzelt el. A tervezett palota neve akkor még Neue Burg Hohenschwangau volt, a Neuschwanstein nevet csak a király halála után kapta.
De ennek az építkezésnek nem csak érzelmi okai voltak. 1866-ban ugyanis, Bajorország egyességet között Ausztriával, hogy együtt szállnak szembe a poroszokkal; az összecsapást azonban elveszették. Így Bajorországra rákényszerítettek egy védegyletet, ami kimondta, hogy háború esetén a király nem rendelkezhet a hadserege felett. Innentől kezdve, II. Ludwig már nem számított szuverén királynak. Ez a behatároltság rányomta a bélyegét egész további életére. 1867-ben belekezdett egy olyan birodalom építésébe, ahol igazán királynak érezhette magát: kastélyokat építtetett.
A Neuschwanstein kastélyt sok korábbi épület ihlette. Az egyik a szintén híres Hohenschwangau kastély volt, melyet Ludwig apja, II. Maximilian koronaherceg építtetett 1832-ben, gótikus stílusban. Ludwig gyerekkorának nagyrészét itt töltötte. De Wartburg vára is nagy hatással volt rá, főleg középkori nagy termei, melyek végül irányadói lettek az építkezésnek.
De sem a tervek végső kialakítása, sem pedig a munka elkezdése nem ment simán. Az építésznek, Eduard Riedelnek olyan színpadképekből is dolgoznia kellett, melyeket egy müncheni színházi festő álmodott meg a király számára. A túlságosan részletgazdag és összetett tervezet, a király tarthatatlan időbeosztásai, mind megnehezítették a munkát. Az elvárásokat díszlettervezők, építészek és kézművesek próbálták megvalósítani. Az alapkövet 1869-ben tették le, majd 1873-ban elkészült a kapuépítmény, II. Ludwig évekig itt lakott. Végül 1884-ben lehetett beköltözni a palotába. A király csupán két évig élvezhette kőfalak közé rejtett birodalmát.
A bástyás, tornyos épület, mely egy hegygerincen egyensúlyoz, a Disney stúdió Hamupipőke kastélyának alapjául szolgált, majd később a stúdió védjegyévé is vált. II. Ludwig úgy tervezte a kastély termeit, hogy azok – a Hohenschwangau kastély történelmi freskóihoz hasonlóan – visszatükrözzék a német mitológiát, úgy ahogy azt a király barátja, a híres zeneszerző Richard Wagner megkomponálta. Nem véletlen, hogy egyetlen Neuschwanstein túrából sem hiányozhat a legimpozánsabb terem, a Sängersaal, vagyis a Zeneterem, melynek falfestményei a Tannhäuser opera részletei elevenednek meg.
Hogy képeslapra illő képeket készíthessünk a kastélyról sétáljunk 10 percet a Marienbrücke nevű híd irányába, ami a Pöllat szakadék fölött ível át. A koronaherceg születésnapi ajándékként építette természetjáró feleségének, még 1840-ben. A mese úgy szól, hogy Ludwig előszeretettel jött ki ide esténként, hogy a Zeneterem ablakából kiszűrődő gyertyafényt csodálja.
Forrás: neuschwanstein.de
A gyönyörű Neuschwanstein kastélyról még többet a Világjáró Magazin 2015/131. számában olvashattok, melyben San Francisco, Tajvan és a karneválok forgataga is előtérbe kerül. Világjáró és First Class Magazinjainkat pedig a Világjáró WebShopjában találjátok.
