A hatalmas vizes élőhelyet, angolul Sudd Wetland, a Fehér-Nílus, annak számos mellékfolyója és a szezonális csapadék táplálja és tartja fenn. A terület, mely számos növény- és állatfajnak ad otthont, beleértve a veszélyeztetett afrikai elefántokat, a nílusi lechwe néven ismert veszélyeztetett antilopot és a kritikusan veszélyeztetett (és rendkívül fotogén) papucscsőrű madarat, jelenleg éppen UNESCO világörökség elbírálás alatt áll.
Körülbelül 1 millió ember él a Sudd vizes élőhelyen, akik közül sokan olyan bennszülött törzsekből származnak, amelyek már évezredek óta ezen a területen élnek. Ilyenek a nuer és a dinka törzsek, melynek tagjai főként pásztorok, és Dél-Szudán legnagyobb etnikai csoportját alkotják. Mindkét csoport számára a szarvasmarha tenyésztés jelenti az elsődleges megélhetést, és sok közösségi rituálé részei az állatok. A leendő férjek például marhát adnak a menyasszony családtagjainak, a nuer papok pedig gyakran szarvasmarhacserével rendezik a viszályokat. Egy évszázados rituálé szerint a dinka fiúk akkor válnak hivatalosan férfivá, mikor abbahagyják a tehénfejést, mint napi munkát.
A neur, dinka, shilluk és az anuak népcsoportok mind alkalmazkodtak a Sudd szezonális változásaihoz. A decembertől februárig tartó száraz évszakban például gyakran előfordul, hogy a nomád közösségek mélyebbre költöznek a vizes élőhelyen belül, hogy legyen hol legeltetni a nyájaikat és halászni is tudjanak.
A közösségek, különösen a dinka, jellegzetes, szezonális otthonokat, kis körkörös házközösségeket építenek a vizes élőhely szigetein, melyek a száraz évszakban bukkannak elő. Ha pedig a nedves évszakban, március és augusztus között megemelkedik a Sudd vízszintje, akkor a legtöbb közösség visszaköltözik a szavanna olyan területei mellé, ahol víztározók találhatók.
Miután 2011-ben elnyerte függetlenségét Szudántól, Dél-Szudán erőszakos polgárháborúba süllyedt. Az Egyesült Nemzetek Szervezete becslése szerint a harcok csúcspontja alatt 65-100 ezer ember menekült a Sudd területére – írta korábban a National Geographic. A Sudd, ami szó szerint „sorompót” jelent, évszázadok óta az erőszak, a rabszolgaság és az elnyomás elől menekülő emberek menedékhelye. A közelmúltban beáramló sok ember azonban már veszélyt jelent a Sudd eddig védett ökoszisztémájára. Arról nem is beszélve, hogy a területet felfedezték maguknak a külföldi olajtársaságok is, mivel a Sudd természetben előforduló olajlelőhelyeinek bányászatára alkalmas.
Sokan remélik, hogy ha Sudd az UNESCO világörökség részévé válik, a nemzetközi státusz megvédi Dél-Szudán egyik legértékesebb természeti csodáját.
Forrás: Atlasobscura.com
Kapcsolódó anyagok:
Érdekességek a nagyvilágból: A kis sziget saját felhőkoronával
