A teremtő a kis morzsát a későbbi Európa közepére szórta, hegyet, tengert és pazar természeti gazdagságot ajándékozva e helynek.
S valóban, aprócska szomszédunk alig 20 273 négyzetkilométernyi területének felét erdők borítják, 150 hegycsúcsa emelkedik kétezer méter fölé, nyugati határát pedig az Adriai-tenger hullámai mossák. S bár a kis országban a világ majdnem minden kincse fellelhető, egy valamije nincs: autentikus kultúrája.
Az ország egyes vidékein az adott szomszéd sajátosságai ismerhetők fel. A tengerparti részen az olasz és a horvát, Ausztriához közel az osztrák, Magyarország mellett a magyar kultúra hatásai érezhetők. A természet páratlan gazdagsága viszont eredeti kincs, és ettől igazán lebilincselő Szlovénia.
Ha a szlovén történelemre szomjazunk, Bledben a helyünk!
Ez Szlovénia legkedveltebb üdülőhelye; mindenkit idevonzz a varázsa legyen az hátizsákos világutazó, nászutas pár, vagy hegymászó, bicikli-, esetleg vízi sport rajongó. Az viszont ne lepjen meg senkit, hogy Bled igen túlárazott tud lenni, illetve a nyár közepén rendkívül nagy a tömeg. Sajnos ezt a helyzetet nem lehet kikerülni – nem tudunk kevésbé telített, olcsóbb látogatási időszakot ajánlani – a hely speciális vonzereje és bája mindig mindenhonnan vonzza a látogatókat.
Vára az egyik legszebb és érdekesebb látnivaló. Az építményről az első írásos emlékek 1004-ből származnak. A 600 éves várpince a mai napig tárt kapukkal, 22-féle mediterrán vidékről érkezett zamatos borral és kétféle pezsgővel várja a különleges italok kedvelőit. Helyi specialitás, hogy itt minden vásárló maga töltheti meg a butykosát, amelyet végül méhviasszal zárnak le, és írásos igazolást adnak a vásárlásról.
A törökök elleni védelemként épült, 600 méter magasan egy sziklakiszögellésen álló Bledi vár ma már turista zarándokhely, kilátójából kiválóan látható a Bledi-tó közepén ülő sziget, melyet egy öreg, szépséges templom ékesít. A titokzatosan tűnő helyet ‘pletná’-val (helyi csónak) közelíthetjük meg. A monda szerint, ha a szigeten álló harangot megkongatjuk, teljesül egy kívánságunk.
A helyiek szerint egy a várban élő, hirtelen megözvegyült fiatalasszony öntette saját vagyonából, ám amikor átvitték volna a szigetre, egy vihar a vízbe sodorta az aranytömeget a csónakkal együtt. Az özvegy ezt jelnek vette, elzarándokolt Rómába, és apácának állt, így jutott a pápa fülébe a balul végződött jótett híre. A monda szerint az asszony halála után a pápa készíttetett egy harangot, s most az kondul meg a szigeten. A valóságban azonban egy 1300-ban, Pádovában öntött harang váltja valóra az odalátogatók óhajait.
Ha Bled vagy a Bledi-tó valakinek már egy kicsit túl turistás, akkor tartson a helyiekkel és vegye az irányt a Triglav Nemzeti Park részét képező, 24 településből álló Bohinj-völgy felé. Kristálytiszta tavát, a Bohinj-tavat a Júlia-Alpok öleli körbe, mely fölé az ország szimbólumaként számon tartott Triglav hegység emelkedik, 2 864 méter magasan. Az ország lakói úgy tartják, nem is igazi szlovén férfi az, aki életében legalább egyszer nem mássza meg a Triglavot – ez a külföldiekre is vonatkozik.
Még több érdekességet találtok a Világjáró Magazin 2008/71. számában, melyben egy hosszú cikk is van a fehérhomokos tengerparttal rendelkező Mauritiusról és Aggtelekről. De a Világjáró Magazin 2008/76. lapjában is írunk a szomszéd Szlovéniáról, de Dalmácia és Olaszország is az előtérbe kerül benne. További izgalmas, régi lapszámot a Világjáró WebShopjában kedvezményesen találtok.
