Hirtelen azonban felbolydul a békés táj, hatalmas dübörgéssel egy autó repül elő a dombtető mögül, hogy aztán gurulva-csúszva leszánkázzon a túloldalon. A Szahara egyik legkietlenebb részén száguld tova a felmatricázott járgány, útban a szenegáli főváros, Dakar felé. 1979 elején járunk, a gyík békés napját megzavaró autó az egyike annak a 182 járműnek, amelyek nekivágtak a tízezer kilométeres embert és gépet próbáló megmérettetésnek. Végül csak 74-en jutnak el a hőn áhított célig, a Dakar nem kíméli a versenyzőket.
Mint oly sok, később híressé vált esemény, a Dakar is egy véletlennek köszönheti létrejöttét. A verseny megálmodója, első szervezője a francia Thierry Sabine 1977-ben egy Abidjan és Nizza közt rendezett rali során eltévedt a líbiai sivatagban. Itt jutott eszébe a gondolat, hogy ha egyszer kikeveredik a homokdűnék tengeréből, akkor szervez egy sivatagi versenyt.
Egy év múlva már fel is bőgtek a motorok a Párizs-Dakar startvonalán a francia főváros Trocadéro terén és a versenyzők nekivágtak az ismeretlennek. Szó szerint, hisz valóban nem tudhatták pontosan, hogy mi vár rájuk az afrikai kontinensen. Az a 74 vállalkozó kedvű pilóta, akik végigmentek a pályán, örökre beírták magukat a motorsportok történetébe. Megszületett a legenda…
Az elképesztő technikai és lelki felkészülést igénylő verseny nagyon hamar világhírű lett. Néhány év múlva már négyszáz fölött volt az indulók száma és a célnál hősökként ünnepelték a pilótákat. Nem is csoda, hisz például 1983-ban a Tenere-sivatagban 40 versenyző adta fel a küzdelmet egy homokvihar miatt, akik pedig folytatták, azoknak négy napjukba telt, hogy visszajussanak a verseny útvonalára. Egyébként ez volt az első alkalom, hogy a verseny áthaladt a világ egyik legszárazabb, legzordabb sivatagán, mely a Szahara közepén terül el. A szervezők úgy érezték, ezzel még nagyobb kihívássá válik az amúgy sem könnyű rali. Nos, ez biztosan sikerült…
A tragédia árnyékában
Az egyre népszerűbb ralit 1986-ban egy szörnyű tragédia árnyékolta be. Thierry Sabine a verseny során – négy másik társával együtt – helikopterrel egy homokviharba kerültek és a földnek csapódva szörnyethaltak. A Dakar folytatódott, de igazán senki sem tudta a versenynek szentelni a figyelmét.
Sajnos nem meglepő, hogy egy ilyen kemény verseny halálos áldozatokkal is jár, mégis mindig döbbenten figyelte a közönség, ha tragédiába torkollt a rali. 1988-ban három versenyző halt meg a sivatagban, 2005-ben pedig egy balesetben életét vesztette a korábbi kétszeres győztes, Fabrizio Meoni motorversenyző, két nappal azután, hogy spanyol társa meghalt a kórházban. Az olasz bajnok halálának helyén vesztette életét három évvel később egy ausztrál motoros és a sor sajnos folytatódik. Összesen 27 versenyző halt meg a Dakar eddigi története során, s ennél is több néző, akik a pályára tévedtek – köztük tragikus módom több gyermek is.
Dübörgő kelet
Az autó és motorversenyzők sorát nézve úgy tűnhet, hogy a Dakar első évtizedei a nyugati országok sikereit hozták, pedig ez nem igaz. 1980-tól külön mezőnyben indulnak a teherautók, egészen pontosan a 3,5 tonnánál nehezebb járművek. Itt a ’80-as évek végétől a cseh Tátra és az orosz Kamaz márkák uralják a mezőnyt, utóbbinál Vladimir Chagin nyerte sorra a küzdelmet, kiérdemelve ezzel a „Dakar cárja” becenevet.
Az eredetileg Párizs-Dakar névre hallgató verseny sok változáson ment át az évtizedek során. Noha a két főváros fontos szerepet játszott a rali történetében, a versenyzők útjai másfele is kanyarogtak. 1992-ben például már a dél-afrikai Fokvárosig száguldott a mezőny, ezzel 12 ezer kilométeresre nőtt a megtett út! ’95-ben pedig – először a verseny történetében – nem francia földről indult megmérettetés, hanem Spanyolországból. Az ezredforduló tiszteletére pedig a gízai piramisoknál volt a célvonal.
Nem kisebb meglepetést hozott a következő év, ekkor nyert ugyanis először női pilóta. Jutta Kleinschmidt már motornyeregből ismerte bő egy évtizeddel korábbról a versenyt, ’98-ban pedig szakasz győzelmet is elért, de az új évezredig kellett jutnia, hogy a világ legnehezebb terep raliján győzedelmeskedjen. Egy Mitsubishi Pajero volánjánál futott át a célvonalon, s ezzel megnyitotta a – már korábban is jól szereplő – japán márka sikerszériáját. 2007-ig nem lehetett tőlük elhódítani az első helyet, és ezzel a Dakar eddigi történetének legsikeresebb típusává váltak.
Közben a Dakar eljutott a népszerűsége csúcsára. 2005-ben a Barcelonából startoló mezőny már 688 járművet számlált, és Peterhansel megmutatta a közönségnek, hogy autóban is van olyan jó, mint két keréken. Volt is kinek, hisz a versenyt ekkorra már a világ 190 országában követhették a tv-képernyőn keresztül, a stáboknak külön helikoptereket, vágószobákat biztosítottak sivatag-szerte a rendezők. Sokat változott a világ a ’70-es évek óta.
Egy széria megszakad
2008 januárjának elején már mindenki a rajtra készült Lisszabonban, amikor a szervezők lefújták a versenyt. Négy francia állampolgár esett áldozatul egy terrorista támadásnak Mauritániában és a francia külügyminisztérium információi szerint a verseny közvetlen terrorfenyegetésnek volt kitéve. A Dakar helyett rendeztek – magyar kezdeményezésre – egy Közép-Európa ralit Magyarországon és Romániában.
A következő évben a mezőny már Dél-Amerikában vágott neki a verseny kilométereinek, de a név változatlanul Dakar maradt. Noha tartottak a versenyzők számának drámai csökkenésétől, ez nem következett be: 501-en vágtak neki a korántsem könnyű távnak. Ma már a verseny kevésbé lakatlan területeken zajlik, így a szállások, a logisztika sokkal kényelmesebb. Újfajta kihívás viszont, hogy az Andok négyezer méteres hágóin az oxigénhiány komoly feladatot jelent az embereknek és a gépeknek egyaránt.
A dél-amerikai futamok során Argentína, Chile és Peru lenyűgöző tájain száguldanak a járművek. Így eljutnak például a világ legszárazabb sivatagába is, az Atacama sivatagba. De a Dakar lényege a terepviszonyok átalakulása ellenére sem változott. A leghíresebb, legkeményebb versenyre még mindig tökéletesen illik az alapító Thierry Sabine jelmondata: „Egy kihívás azoknak, akik mennek, s egy álom azoknak, akik otthon maradnak”.
AKTUÁLIS INFO
A 2018-as Dakar, mely Perun, Bolívián és Argentínán halad keresztül, 2018. január 6-án indult el Lima városából és a tervek szerint január 12-re jut el La Paz-ba Bolívia területére; itt a versenyzők tartanak egy kis szünetet. A 16. napon már Portugália területén lesznek és végül 20-án érkeznek meg Córdoba városába. A 40. Dakar rali össztávja 9000 kilométer, amelyből 4500 kilométer a mért szakaszok hossza. Abból kiindulva, amit a visszajelzésekből megtudtunk az útvonalról, a versenyzők nem számíthatnak sétagaloppra. Persze, a Dakar sohasem könnyű – ezt a rali kialakulásának története is tisztán mutatja.
Szalay Balázs és Bunkoczi László kettőse négy nappal ezelőtt indult el a perui fővárosból, de miután egy meghibásodott önindító miatt nem tudták teljesítették a keddi negyedik szakaszt, így végül nem rajtoltak el a San Juan de Marcona és Arequipa közötti 932 kilométeres, ötödik etapon.
Az idei Dakaron így egyetlen magyar, a motorosok között az összetettben 87. helyen álló Dési János van versenyben, a 2018. január 10-i hírek szerint.
