A dohányzással összefüggő egészségügyi ártalmakat ma már senki sem vitatja, ahogyan azt sem, hogy mindez komoly népegészségügyi problémákat okoz. Jelenleg világszerte több mint 1,3 milliárd ember dohányzik, és ez a szám az előrejelzések szerint a közeljövőben sem változik számottevően. Magyarországon ma több mint kétmillió ember gyújt rá rendszeresen.
Mi a baj a cigarettával?
Azt tehát már mindenki tudja, hogy a dohányzás káros az egészségre, de hogy mitől is káros, azt már kevesen. A tudományos kutatások szerint a dohányzással összefüggő betegségek kialakulásért elsősorban a dohány égésekor a füstben keletkezett káros vagy potenciálisan káros anyagok (HPHC) a felelősek. Az FDA, az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala megállapította, hogy ilyen vegyi anyagból 93 (például arzén, formaldehid, cianid, ólom, nikotin és szén-monoxid) kimutatható a cigarettafüstben és összefüggésbe hozható különböző betegségek kialakulásával. Ezek pedig nem csak a dohányzók egészségére, hanem a környezetükben lévő nemdohányzókéra is egyaránt károsak.
Nem ég, csak hevül
A tudomány és technológia fejlődésének köszönhetően a kutatók az elmúlt években a hagyományos dohánytermékek helyett már olyan termékek fejlesztésén dolgoznak, amelyek használata során füst helyett pára képződik. A cél az, hogy csökkentsék a szervezet kitettségét azoknak a káros vagy potenciálisan káros anyagoknak, amelyek a füstben megtalálhatók. Ahhoz, hogy az égés, és az égés során keletkező füst elkerülhető legyen, olyan technológiák fejlesztésén dolgoznak, amelyek révén a dohány csak hevül, de nem ég el. A cigaretta égésekor keletkező 800 Celsius fokos hőmérséklethez képest ugyanis ezek az alternatív technológiák csak hevítik a dohányt és/vagy a nikotint, így nem jön létre égés, és így füst, valamint kátrány sem képződik.
Dohánypára vs. beltéri levegő
Egy vizsgálat során – laboratóriumi körülmények között – hasonlították össze a beltéri levegő összetételét a dohányhevítéses technológia, a cigaretta, a füstölő és a teamécses használatát követően. A cigaretta, a teamécses, illetve a füstölő után jelentősen megnövekedett a levegő szénmonoxid tartalma, de a dohányfüst miatt egyéb szubmikron (kolloid méretű, fénymikroszkóppal már nem látható) méretű szemcsék, valamint a nikotin is megjelent a levegőben. Ezzel szemben a dohányhevítéses technológia használata során égéstermékeknek szinte nyomát sem találták a levegőben. Nikotin és acetaldehid kimutatható volt a levegőből értékelhető mennyiségben, ám ezek mennyisége is a jelenleg elfogadott, beltéri levegőminőségi irányelvek szerinti küszöbérték alatt maradt – magyarázta a kémiai kutatások vezetője.
Egy további érdekes eredménye a vizsgálatnak az volt, hogy a hevítéses dohánytermékek használata nyomán keletkező pára jóval hamarabb „ürül ki” a levegőből, mint a dohányfüst. A kutatások vezetője szerint ennek alapvetően az az oka, hogy a folyadékcseppecskék gyorsan elpárolognak, ezzel szemben a füst szilárd részecskéi jóval tovább a levegőben maradnak.
Nem lehet magukra hagyni a dohányosokat
A dohányzás visszaszorítását célzó erőfeszítések, ha sikeresek, valóban hozzájárulhatnak a közegészség védelméhez és annak előmozdításához. A legjobb, amit a dohányzók a saját maguk, valamint környezetük érdekében tehetnek az az, hogy teljesen felhagynak káros szokásuk valamennyi formájával. Az előrejelzések szerint azonban feltehetően még egy jó ideig lesznek olyan emberek, akik nem szoknak le a dohányzásról – annak ellenére sem, hogy tisztában vannak a dohányzás súlyos következményeivel.
Így számos szakértő egyetért abban is, hogy a kizárólagosan a korlátozásra építő politika sajnos nem célravezető, mint ahogy megtiltani sem lehet felnőtt emberek számára a dohányzást, éppen ezért előnyös lehet egy, az ártalomcsökkentést a központba helyező megközelítés alkalmazása. Ahogy ez a megközelítés egyébként az élet sok más területén ma már magától értetődik. Az első lépés mindig a megelőzésé – aki nem dohányzik, ne szokjon rá. A dohányzók esetében az ártalomcsökkentés keretében a legfontosabb a leszokás fontosságának hangsúlyozása, hiszen a leszokással csökkenthetők a legeredményesebben a dohányzáshoz kapcsolódó egészségügyi ártalmak. Azon felnőtt dohányosoknak, akik valamilyen okból nem mondanak le dohányzásról azoknak érdemes lehet megbízható és hiteles forrásból tájékozódni az égés és füst nélkül működő, cigarettánál potenciálisan kevésbé káros alternatívákról. ♦
