1866-ban egy forró nyári napon amerikaiak kis csoportja gyülekezett Párizsban, hogy hazájuktól távol is megünnepeljék július negyedikét az Egyesült Államok nemzeti ünnepét. Miközben megemlékeztek a Függetlenségi nyilatkozatot megalkotó honatyákról, arról is beszélgettek, hogy a 19. század közepére egyre gazdagabbá és nagyobbá váló New York városának miért nincs az európai nagy múzeumokhoz – mint például a találkozó helyszínétől nem messze álló Louvre – hasonlatos kiállítási helyszíne.
Megmozdul az elit
A egyik fő szószólója a kérdésnek John Jay New York-i ügyvéd volt, ki nyilvánvalóan a társaság egyik központi szereplője lehetett az ünnepnapon, nagyapja – akit szintén John Jay-nek hívtak – ugyanis ott szerepelt a nyilatkozat aláírói közt 1776-ban. Később ő volt az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere, majd a legfelsőbb bíróság első elnöke. Az unoka is tovább vitte a köz szolgálatának hagyományát, 1869-1875-ig az USA nagykövete volt az Osztrák-Magyar Monarchiában, később pedig az Amerikai Történeti társaság elnökévé választották. A rabszolgaság meggyőződéses ellenzőjeként híres emberi jogi perekben szerepelt Chester A. Arthurral az Egyesült Államok későbbi elnökével együtt.
De ne szaladjunk ennyire előre az időben, térjünk vissza az amerikai felső tízezer Párizsban ünneplő tagjaihoz. Egy nagy múzeum létrehozása – utólag visszagondolva – logikus ötletnek tűnt. Miként az is, hogy az ügy felkarolója az alapító atyák egyik leszármazottja, az európai kultúra alapos ismerője volt. Ugyanakkor Amerikában nem volt évszázados hagyománya az ilyen gyűjteményeknek, az akkor még csak 90 éve létező ország épp, hogy kezdett kikecmeregni a polgárháború pusztításából.
Az ötlet mégis igen lelkes fogadtatásra talált, a javaslatot sokan támogatták és a következő évek során a New York-i Union League Club aktív előkészítő tevékenységet folytatott, támogatókat gyűjtött. A projekt gyorsan haladt, 1870. április 13-án bejegyezték a Metropolitan Művészeti Múzeumot. Az alapító okirat kiemelten fontos passzusa volt, hogy a művészeti tárlatot bárki ingyenesen látogathassa egész évben. A gyűjteménynek eleinte nem volt önálló, erre a célra emelt épülete, hanem az Ötödik sugárút egyes meglévő, reprezentatív házaiban kapott helyet. A közönség számára 1872. február 20-án nyílt meg az akkor még jóval kisebb kiállítás, melynek első igazgatója és fő adományozója a vasútmágnás John Taylor Johnston volt, aki végrendeletében vagyona egy jelentős részét is a múzeumnak adta. Az amerikai társasági élet szereplői – közülük sokan társalapítók is voltak – egyöntetűen ünnepelték az intézmény megalakulását, mondván épületet később is lehet emelni.
Épület gondok
Úgy tűnik igazuk lett. 1880. március 30-ra épült fel a Metropolitan Múzeum első saját épülete jelenlegi helyén, a kor ismert tervezői Calvert Vaux és Jacob Wrey Mould munkája alapján. Noha a gyűjtemény létrejöttét támogatta a nagyközönség, az épület súlyos kritikákat kapott. Ennek okán, meg mert már eleve szűkösre sikerült, hamarosan át- és körbeépítették, mára alig látható belőle valami. New York város befolyásos és gazdag polgárai közt divat lett a Metropolitan Múzeumnak felajánlani értékes művészeti alkotásokat a saját kollekciójukból. Így a kiállítás szépen gyarapodott, a kezdeti 174 festményből több ezer lett, s hamarosan egyre nagyobb helyre volt szükség. Már csak azért is, mert a század végére megalakult a Metropolitan Szépművészeti Iskola is, amely rögtön az egyik legismertebb amerikai művészeti oktatási intézménnyé vált.
A századforduló után jött el az első igazán nagy és egységes bővítés, mely évtizedekre meghatározta a fejlődés menetét. Az addig különálló épületeket az akkor igen modernnek számító üveg és acél homlokzattal kötötték össze, hatalmasra növelve a belső teret. A 20. század második felére a MET a világ vezető művészeti kollekció közé került, állandó gyűjteménye kétmillió műtárgyat tartalmaz.
Elképesztő növekedés
Az épület a mai formáját az 1990-es évekre nyerte el, de jelenleg is folyamatosan fejlesztik, 2010-re már az eredeti, 1880-as méretének húszszorosára nőtt, legutóbb 2016-ban nyitottak meg újabb termeket, igaz ezek már Manhattan különböző részein találhatóak. A kiállítási darabokat összesen 12 gyűjteményben rendezték el. Ezek közt a legismertebbek az Amerikai festmények és szobrok, az Ázsiai művészet, az Afrika, Óceánia, és az Amerikák művészete gyűjtemény, a Divat intézet, az Egyiptomi gyűjtemény, vagy épp az Európai festészet tárlata. A múzeum sajátossága, hogy az egyes gyűjteményeken belül nem feltétlenül művészeti korszakonként vannak kiállítva a műtárgyak, hanem egy teremben egy adományozótól kapott darabok szerepelnek együtt, még ha más-más irányzat képviselői is alkották azokat. Ennek oka a múzeum történetében keresendő. A már említett nagy adakozások idején, a 19-20. század fordulóján sok vagyonos polgár adta oda teljes gyűjteményét a Metropolitan alapítványának, de azzal a kikötéssel, hogy a kollekció egyben marad.
A múzeumnak adományozni egyébként még most is szokás a tehetős üzletemberek körében, ilyen támogatásból épült például a tetőkert az délkeleti részen. Ez az egyik legfelkapottabb kulturális helyszín az egyébként is meglehetősen pezsgő városban. Kellemes időben remek program, hisz gyönyörű kilátás nyílik a Central Parkra egy romantikus vacsora közben. Minden évben meghívnak egy ismert művészt kiállítani és beszélgetni a közönséggel.
A Metropolitan nemcsak az egyik legnagyobb, de az egyik leggazdagabb múzeum is a világon, 2017-re 2,5 milliárd dollárra nőtt a vagyona. Ennek csak egy töredékét teszi ki a látogatók által felajánlott összeg. Noha az alapító okirat szerint még mindig ingyenes a kiállítás megtekintése, az ide érkezőket arra kérik, hogy adakozzanak az intézmény fejlesztéséhez. Ha csak egy részük teszi is meg, évi hétmillió látogatónál ez már jókora összeget jelent. Tavaly a nézelődők fele volt amerikai a másik fele pedig a világ 190 országából jött ide, hogy megcsodálja ezt a valóban páratlan gyűjteményt.
Mátay László, Az Új Világ múzeuma – A Metropolitan című cikkének teljes változata a Világjáró Magazin 2017-es júniusi (145.) lapszámában jelent meg.
A korábbi lapszámokat EZEN a linken érhetitek el. Itt van lehetőség régebbi lapszámok rendelésére, vagy pedig magazin előfizetésre is.
