A Cambridge-i Egyetem és a brit antarktiszi kutatóprogram (BAS) szakemberei az európai Sentinel-2 műholdpáros segítségével, valamint terepen végzett vizsgálatokkal térképezték fel két antarktiszi nyáron át a kontinens északnyugati részén elnyúló Antarktiszi-félszigetet. Eredményeik szerint az algavirágzás a térség nyugati részére koncentrálódik.
A mikroszkopikus algák csaknem 2 négyzetkilométernyi területet festenek zöldre, ami azt jelenti, hogy nagyjából 500 tonna szén-dioxidot nyelnek el évente. A kutatók szerint ugyanakkor a valós számadatok ennél magasabbak, mivel a Sentinel-2 rendszerrel csak a zöld színű algákat lehet észlelni, a vöröseket és narancssárgákat nem. – adta hírül a BBC News.
Az antarktiszi algavirágzást az 1950-es és 1960-as években indított expedíciók során jegyezték fel először. A szakemberek szerint ezek a fotoszintetizáló organizmusok fontos szerepet játszanak a légkörben lévő szén-dioxid elnyelésében, valamint a tápanyagok körforgásában a bolygó egyik legtávolabbi vidékén.
Ha változás áll be az algaközösségekben, az hatással lesz a tápláléklánc magasabb szintjeire is
– magyarázta Matt Davey, a Cambridge-i Egyetem munkatársa.
Az ökológus elmondta még (a lenti videóban is ezt fejti ki) hogy az algáknak folyékony vízre van szükségük az életben maradáshoz, ami azt jelenti, hogy az éppen fagypont fölötti havas környezet a legmegfelelőbb a számukra. Az algavirágzást jelentősen befolyásolja a fókák, a pingvinek és egyéb antarktiszi madarak közelsége is, mivel azok ürüléke egyebek között fontos nitrogénforrásként szolgál az algák számára.
A kutatókat jelenleg az a kérdés foglalkoztatja, hogy miként befolyásolja az algavirágzást az Antarktisz melegedése. A félszigeten gyorsan emelkedett a hőmérséklet a 20. század második felében és az éghajlati modellek szerint ez a trend tovább folytatódik a következő évtizedekben.
Az alacsonyan fekvő szigetek algamezőinek nagy része eltűnhet, ha a túlélésükhöz szükséges hó nem lesz többé. Ugyanakkor valószínűleg új élőhelyek nyílnak meg a kontinens beljebb fekvő területein: a déli részeken és a magaslatokon – írta a cikk.
Több érdekes antarktiszi információhoz juthattok, ha a WebShop-ban megrendelitek Rakonczay Gábor extrém sportoló grönlandi és antarktiszi expedíciójával foglalkozó magazinjainkat, amikben interjúkat, érdekességeket és izgalmas fotókat találtok erről a máig is rejtélyes jégbe zárt világról. A Grönlandi Átkelésről a Világjáró Magazin 2018/151. számában olvashattok, a Gáborral készült interjút és a Déli-sarkról, illetve az expedíció érdekességeiről szóló összefoglalót pedig a Világjáró Magazin 2018/152. lapszámában találjátok.
