A nemzeti park oldalán találtuk azt az érdekes hírt, ami szerint az Őrségi Nemzeti Park vadon területére telepített európai bölények önkéntes munkába fogva, olyan almafákat bontogattak ki az áthatolhatatlan kökénycserjésből, amik eddig elérhetetlenek voltak nem csak nekik, de számos más állat számára is.
Az összefoglalóból az is kiderült, hogy a parkban 2019 júniusában hozták létre azt a vadon területet, ahova a Kárpát-medencéből évszázadokkal ezelőtt kipusztult európai bölényeket telepítettek. A bölényekről tudni kell, hogy olyan más állatok által nem fogyasztott fákat és cserjéket is el tudnak rágni, amik szúrósak és tövisesek. Így aztán a betelepítésük után nem sokkal rá is találtak a kökény alkotta cserjésekre, ahol elszórtan vad- illetve kivadult almafák is állnak.
A bölények megörültek az új tápláléknak és intenzíven nekiálltak a talált fák és cserjék fogyasztásának. Kedvelt csemegéjük volt a kökény kérge és hajtásai. Az áthatolhatatlan, tövises cserjebozót ritkulni kezdett, és előkerültek az eddig körbevett almafák is, amiket az állatok rágó, zúzó, taposó munkájukkal kiszabadítottak a kökény fogságából. A fák földre hulló termése így hozzáférhetővé vált számukra.
De arra még a park szakemberei sem gondoltak, hogy a bölények munkájának köszönhetően mennyi más állatfaj is ellátogat majd a barna szemű lomhaságok “almafájához”. A tömeges látogatás azután derült ki, hogy a park emberei mozgásérzékelővel működő kameracsapdát helyeztek ki a jelenség megfigyelésére. A kamera meglepő felvételeket készített. Nem csak a bölények étkezését, de az almához eddig hozzá nem férő gímszarvas és vaddisznó almafogyasztását is megfigyelhették. Sőt a felvételek megerősítették, hogy a vörös róka és az erdei fülesbagoly is keresgél az almafa alatt.
Bár a róka ismert gyümölcsfogyasztó, így nem meglepő a jelenléte az új “étkezőben”, de a bagoly inkább pockokra vadászik, a pockok viszont szintén gyümölcskedvelők. Így a kettőt összekötve, az érett almákra vetődő pockokat a bagoly könnyebben bezsákmányolja. A park leírása szerint a nagytestű állatok
olyan táplálékforrást tártak fel, amely nélkülük nem volt hasznosítható a többi vad számára, beavatkozásukkal pedig a ragadozó állatfajok táplálkozási lehetőségét is javították.
A bölények tehát, azzal, hogy régi-új állatfajként megjelentek a területen, azonnal jelentős szerephez jutottak az életközösségben.
