Ha azt mondom, Szentmargitbánya, nem biztos, hogy felkapjuk a fejüket. Pedig érdemes a figyelmünkre. Nyáron egy kis egyiptomi szerelmi dráma is lesz kialakulóban, izgalmasan hangzik majd egy kőfejtőben. És ez még nem minden! Íme, egy kincses kirándulás Burgenlandban!
Kiindulásnak Sopront érdemes választani, innen Szentmargitbánya csak fél óra autóval. De az osztrák autópályamatricát el ne felejtsük! Szállásunk a kényelmes Zachár Apartmanban volt, az ebédet a Ráspi Étterem és Vináriumban költöttük el.
Gőzgombóc és sör
Ráspi úr, aki borász családba született, mindent tud a borról és a vendéglátásról. Mondhatni, sajátos szemléletű ember, ha valamit a fejébe vesz, abból nem enged. Sem a minőségből, sem az ötleteiből. Én vargányakrémlevest kértem. Ha vargánya, akkor ez volt „A” vargányaleves: töményen, forrón, ízekkel telten, ahogy kell. Ezt még Jókai Mór is szívesen fogadná. Ha valaki, ő nagyon értett a míves, komoly ételekhez. Itt még tán Krúdy is boldog lett volna, bár ő az egyszerűbb örömök prófétája volt. Másodiknak marhapofa érkezett gőzgombóccal. Ez így szimplán hangzik, de aki tudja, milyen egy jó marhapofa, sűrű szafton, mély ízekkel, roppanósan és mégis omlón, az tudja, miről beszélek.
És a gőzgombóc! Hát kérem…ettem én már mindenféle knédlit, maceszgombócot és hasonlókat, de itt elállt a szavam. Képzeljünk el egy férfiökölnyi, habkönnyű, illatosan gőzölgő gombócot, és akkor még a közelébe sem jutottunk a csodának. Ráspi úr könnyed mosollyal fogadta a hódolatomat és kérdésemre, miszerint biztosan nem árulja el a titkot, hogy mitől válik a gombóc csodává, vállat von, és azt mondta: dehogynem. A tojáshab a titok és az, hogy nincs benne liszt. És ravaszul mosolygott, hisz ő is tudja, hogy a titok sohasem az összetevőkben van, hanem az arányokban, az alapanyagban és még sok más apróságban. De esküszöm, kipróbálom!
Ebéd után (bár a marhapofa kérte a jófajta Ráspi vöröset, mégse higgye szegény jószág, hogy a kutya ette meg) átmentünk a Krois Brewery serfőzdébe, ahol Mühl Erik „elmesélte” a sört, hogy aztán kóstoljunk is párat. Magam a zöldkávés mellé tenném a voksomat, de természetesen ez egyéni ízlés kérdése. Szerencsére társával, Németh Gáborral többfélét is kitaláltak, így mindenki talál a kedvére valót.
Aznap már csak a Zachár cukrászdában várt egy erős kávé, desszert és pihenésképpen a Fertőrákosi Kőfejtő és annak csodás színházterme következett, amely azt a meglepetést tartogatja, hogy akár télen is látogatható, ugyanis minden széke egyénileg szabályozhatóan fűtött – ez bizony még európai szinten is különlegesség.
A Kőszívű ember fiaitól a Páneurópai piknikig
Fertőrákoson már a rómaiak is megfordultak, ezt mindenki tudja az iskolából, de lássuk csak, mire számíthatunk még. Van itt minden, a tanösvénytől a színházig. Azt is érdemes megjegyezni, hogy Sopronban járva sok helyen találkozhatunk a valamikor innen kitermelt kővel, ebből épültek egykor Scrabantia falai, a Városháza és a győri Székesegyház oromfala is. Szomorú időszak volt 1944, amikor zsidó foglyokat dolgoztattak itt, ennek szép, szomorú emlékeit láthatjuk a kőfejtőben.
1948-ban a kőfejtés befejeződött, majd pár üres év után olyan filmnek adott látványos helyszínt, mint például a Kőszívű ember fiai. A parkban található a Sziklai benge tanösvény, mely bemutatja a Fertőmelléki-dombsor és a Fertő-Hanság Nemzeti Park természeti értékeit. Bejárata messziről látható, hiszen itt áll az 1989-es Páneurópai Piknik emlékoszlopa, mely egy szögesdrótdarabot formál. A tanösvényen több kilátópontot találunk, ahonnan ellátni egészen a Fertő-tóig.
A kőfejtő első részében a kitermelés története látható, míg a másodikban a hegység és annak anyaga, az úgynevezett lajtamészkő kialakulásának történelmét követhetjük nyomon. Mindezen érdekességek mellett számomra legizgalmasabb mégis a színházi rész volt, mely 1937. június 27-én operarészletekkel a csillagok alatt varázsolta el az első nézőket. Beljebb található a koncertterem, olyan akusztikával, hogy az utolsó sorban is mindent hallani. Sok külföldi és magyar előadó zengette már meg a világörökségi falakat.
Szentmargitbánya, kő, kép és hang
Sopron és környéke nem választható el az Esterházyaktól, ez a környék tele van igazi kincsekkel. A határ túloldalán, a Szentmargitbányai Kőfejtő ikertestvére a fertőrákosinak, mondhatni a „nyugati rokon”. Itt 2024-ben is fantasztikus programok várják a látogatókat és az opera kedvelőket. Persze nem maradhat ki az innen már csak egy ugrásnyira található kismartoni Esterházy-kastély és Fraknó Vára sem.
A szentmargitbányai Európa egyik legnagyobb és legrégebbi kőbányája, falain ma is láthatóak a római XV. légió katonáinak bevésett jelei. Az itteni kövekből épült többek között a bécsi Operaház, a Várszínház, a Hofburg és a Stephansdom, de a Schönbrunni kastély is. A bánya szintén a Világörökség része, de ma már nem működik, a gépek zaja helyett koncerteket hallgathatunk, ahol a nyers sziklák utolérhetetlen hátteret adnak az előadásoknak.
A 2024-es nyári szezonban Giuseppe Verdi remekművét, az Aidát tűzik műsorra a Szentmargitbányai Kőfejtő színpadán. Verdi időtlennek számító klasszikusát legutoljára 2014-ben láthatta itt a nagyközönség. Az idei produkciónak Thaddeus Strassberger lesz a rendezője, míg a jelmezeket Giuseppe Palella tervezi majd, – mindketten a 2021-es Turandot előadását varázsolták itt színpadra.
Joggal lehet kíváncsi a közönség az idei Aida egyiptomi színpadképére, hiszen Radames és Aida ebben a környezetben egészen más árnyalatot adhat majd a halhatatlan szerelemnek. Az Aida bemutatója egyébként július 10-én lesz, érdemes a dátumot felírni és foglalni, mert a helyek gyorsan fogynak. A jegyek árai 49 és 178 euro között mozognak. Érdemes megnézni a www.operimsteinbruch.at oldalon az idei részleteket.
Fraknó kincses vára
Már Burgenlandban, de határtól mindössze félórányira található Fraknó Vára. A vár a Rozália-hegység egyik nyúlványán áll, és 1622 óta az Esterházyaké. Gróf Esterházy Miklós, Magyarország nádora és fia, I. Pál – aki az első herceg volt az Esterházy családban – építették át a várat hatalmas erődítménnyé. Esterházy Melinda hercegné 1994-ben alapítványokba helyezte az Esterházy vagyont, ezzel lehetővé téve azt, hogy a páratlan örökség megmaradjon a jövő generáció számára. Az Esterházy Alapítványok idén ünneplik fennállásuk 30. évfordulóját.
A vár télen, nyáron látogatható, és vezetett túrákat is választhatunk. A március 15-17-i hosszú hétvégén ünnepi nyitva tartással és emelt számú magyar idegenvezetéssel várják a látogatókat Fraknó Várában és a kismartoni Esterházy-kastélyban is. (További információ itt.)
A vár egyébként az 1690-es évektől évszázadokon az Esterházyak széfjeként működött: I. Esterházy Pál „művészeti és csodakamrájába” a világ minden tájáról gyűjtött művészeti, néprajzi, tudományos, vagy csak általa érdekesnek gondolt tárgyakat. A kincstárhelyiség titkos volt. A tárgyakat vastag falak és ajtók, ezeken pedig a korszakra jellemző bonyolult, úgynevezett „furfangos” zárak őrizték. Egy háromszorosan biztosított ajtón keresztül – a kulcsokat a várnagy, a herceg és a hercegi adminisztráció egyik tagja őrizte – lehetett a kincstárba jutni. A kincstár különlegessége, hogy Európa-szerte az egyetlen olyan kincstár, mely az eredeti helyén és eredeti állapotában maradt fenn.
Egy tárlat az igaz szerelemnek
A kismartoni Esterházy-kastélyban a történelmi idők sok mesés kincse mellett a megkapóak azok a személyes tárgyak, melyek közel hozzák Esterházy Pál és szerelme, Melinda szép, drámákban gazdag, mégis példaértékű életét. A kastély-jegy megvásárlásával öt kiállítást lehet megtekinteni. Az egyik az utolsó hercegné emlékének állított Esterházy Melinda kiállítás, mely Magyarország primaballerina assolutája, Ottrubay Melinda és Esterházy V. Pál igaz szerelmét, életük viszontagságait és az újrakezdést mutatja be. Mindemellett a látogatók bepillanthatnak a hercegi udvartartásba és megismerhetik a zenei géniusz, Joseph Haydn életét és karrierjének Kismartontól Londonik vezető útját is.
Sok érdekességet olvashatunk még a www.esterhazy.at/hu oldalon de feltétlenül érdemes az Esterházy-helyszíneket személyesen is meglátogatni.
Szöveg, képek: Marek P. Lajos
