Az UNESCO kulturális világörökségek listáján szereplő Bártfa gyönyörű kőburkolatú főterével és a közepén álló történelmi Városházával, valamint a Szent Egyed-templommal nyűgözi le a látogatókat. A tátraalji Késmárk az óvárosi szűk utcácskák egyedi hangulatával, valamint egy tagolt fatemplommal és egy városi várral büszkélkedhet, Lőcse pedig a világ legmagasabb gótikus oltárát birtokolja. Ólubló nevezetességei közé tartozik a hegytetőn álló impozáns kővár és a festői szépségű váralji falucska, amely természeti múzeumként tart nyitva. Cikkünk első részében Lőcsén és Bártfán kalandoztunk, most pedig Késmárk és Ólubló szépségeit tárjuk fel nektek:
A fatemplomok otthona
Késmárk
Késmárk városa a Tátra tövében fekszik, látképének hátterében pedig a méltóságteljes csúcsok magasodnak. Már hosszú ideje a Szepesség műveltségi központja, és remek kiindulópont, ha a Magas-Tátrába mennénk túrázni. A város hosszú történelmi múltra tekint vissza, de az elmúlt évtizedekben inkább a turizmusra helyezi a hangsúlyt. A Magas-Tátra közelsége miatt nyári és a téli idegenforgalmi központtá vált.
A középkori Késmárk három település egyesüléséből született és 1269-ben nyerte el a városi rangot, 1348-ban pedig már városfalakkal is rendelkezett. Késmárk a mai napig ismert a helyi posztókészítőkről és vászonkészítőkről, akik a XVII. században egészen Görögországig és Albániáig exportálták termékeiket.
Ma a város egyik legnagyobb ékessége az a protestáns „háromszög”, amiben az evangélikus líceum késő barokk épülete, egy modern XIX. század eleji templom, és a faszerkezetű Szentháromság-templom áll.
A késmárki Evangélikus Artikuláris fatemplomban egy fia szöget nem találunk, ugyanis anélkül építették. Bár a fatemplom külseje kevésbé feltűnő, belső tere lenyűgöző, szokatlan stílusban díszített. Fafaragásai és a XVIII. század elejéről származó oltár a késmárki Lerch János mester munkája. Építészeti szempontból a templom legrégebbi része a sekrestye falazata, ami eredetileg egy 1593-ban épült fogadó fala volt, ehhez építették hozzá a fatemplomot. A kívülről fehérre meszelt, a régi szepesi házakhoz hasonló templomot ma már inkább csak a turisták látogatják, de mivel nagy a befogadóképessége, koncerteknek többször is helyet adott már.
A fatemplomtól 15 percnyi sétára, a város történelmi központjában érdemes még megnézni a Késmárki várat, ahol jelenleg múzeum üzemel, illetve a piros színű Új evangélikus templomot és a közeli Líceumot is, ahol 150 000 könyvkötetet őriznek a polcokon. Ha pedig a környéken barangolnánk, akkor felkereshetjük az egész évben nyitva tartó Ménhárdi termálfürdőt, a Nagyőri kastélyt, a J.M. Petzvala Múzeumot vagy a Bélai-cseppkőbarlangot, ami egy XVIII. században felfedezett föld alatti rendszer, és a Tátra legnagyobb és egyetlen látogatható barlangja.
A védelmező erődítmény
Ólubló
A Szepesség északi részének központjában járunk, a Poprad folyó völgyében. Ólubló városát egy hatalmas erődítmény, a Lubovnai-vár védelmezi a magasból. A 711 méter magasan trónoló építmény a magyar királyság határait védő végvárak sorába tartozott egykor. A várban látható kiállítás a vár történelmét, a helyi céheket és iparosokat, valamint a vár utolsó tulajdonosát (a Zamoy családot) mutatja be. A vár alatt található az önálló Népi Építészeti Múzeum és Skanzen. Itt a Szepesség és Sáros népi építészetét és életét ismerhetjük meg.
Szintén a vár alatt kapott helyet az a Történelmi Katonai Sátortábor, amely a XVI. századi katonélet hű képét mutatja be. A táborban az év folyamán sok érdekes kulturális eseményt rendeznek.
A városban barangolva a főtéren sorakozó polgárházakat figyelmesen nézzük meg! A reneszánsz árkádokkal díszített Provincny-ház különösen szép és nagy múltú épület. Nem messze, a Lubovnai polgárházban egy kiállítást is megtekinthetünk, melynek gyűjteménye a XIX. századi középosztály életét mutatja be. Láthatunk korabeli stílbútorokat, működő papírgyártó műhelyt, kéknyomat készítő műhelyt és egy pénzverdét is, ahol a saját Lubovnai aranytallért készíthetünk.
A város éke még a főtér közepén álló, 1280-ból származó római katolikus Szent Miklós-templom, amelyben barokk belsőteret találhatunk. A templom barokk kincsei közé tartozik a Szent Miklós püspök főoltár, a szentségtartó, a Karmel-hegyi Szűz Mária oltár és a Hétfájdalmú Szűz Mária oltár.
Ha Ólublóba látogatunk, számítsunk rá, hogy a város nem csak érdekes történelemmel, hanem varázslatos természeti környezettel is rendelkezik. Természeti adottságainak köszönhetően pihenhetünk, gyógyulhatunk és rengeteget túrázhatunk. Például a Lubovnianske fürdő területén, amelynek tanösvénye öt ásványi forrás mellett vezet el, és szép kilátást nyújt a távoli Magas-Tátra bérceire. Királyi kilátás egy királyi városból.
További információ:
