Rendezett nyugodt utcái, kedves boltjai és rendkívül jó éttermei tárt karokkal fogadnak. Ami mégis a legvonzóbb benne, hogy kerékpárral is biztonságosan megközelíthető, illetve a Duna menti nemzetközi bicikliút pontosan a városon vezet keresztül, csodás látképet tárva elénk.
A város – melyet Owar néven említettek először egy 1264-ből származó oklevélben – a Mosoni-Duna és a Lajta találkozásánál, Bécstől 80, Pozsonytól 30 km-re fekszik. Története több mint 2000 évre nyúlik vissza, hisz már a római korban őrhely volt Ad Flexum néven. A honfoglalás után ispánsági központ lett, végül pedig megyeszékhely.

A 18. század végén sok vízimalmot működtettek itt, gabona- és marhakereskedelme révén pedig virágzó mezővárossá fejlődött. A Mosoni-Duna eddig volt hajózható, így kikötőjében került szekérre a távoli vidékekről ide szállított áru. Évente több száz hajó megfordult erre, így nem volt meglepő, ha 5-6000 gabonával megrakott szekér tartott egy időben Óvártól Bécs felé. Élénk kereskedelme sok idegent vonzott a városba. Vendégfogadók, szállodák, kávéházak épültek.
Moson és Magyaróvár csak 1939-ben egyesült, de a jelenlegi 32 000 lakosú várost, a már 1905-ben Magyaróvárhoz csatlakozott Lucsonnyal együtt alkotják. A város fontos turisztikai vonzereje a gyógyvize. Az egész évben nyitva tartó fürdő termálvize elismert gyógyvíz, amely – besorolása szerint – Európa öt, legjobb hatásfokú gyógyvize közé tartozik.
Földön, vízen, levegőben
Amint már említettük, Mosonmagyaróvár sokféleképpen megközelíthető, de az egyik legaktívabb, szabadabb és szebb idejutás minden bizonnyal az, ha biciklire pattanunk. A belvárosi utat érdemes a Városkapú tértől elkezdeni, melyről aztán kijutunk a Fő utcára, aminek egyedülálló ékessége a Cselley-ház. A gótikus jegyeket is tartalmazó épületben a Hansági Múzeum ipartörténeti kiállítása; a 19 – 20. századi legjelentősebb magyar művészektől származó Gyurkovich- gyűjtemény kapott helyet. Dongaboltozatos pincéjében pedig római kori kőtár látogatható.

A Cselley-háztól a Városház utcán át jutunk a város sétálóutcájára, a Magyar utcára. A hosszú macskaköves utca, sok apró belsőudvarokban meghúzódó kávézóival és éttermeivel igen hangulatos. Ahogy nézelődünk és haladunk egyre beljebb a város szívébe – párhuzamosan a fő utcával – szembe találjuk magunkat a 18. században épült Szt. Gotthárd plébániatemplommal, melynek altemploma Habsburg Frigyes főherceg és feleségének temetkezési helye.
Befalazott műemlékek
A város egyébként több markánsan elkülönülő részből áll. A magyaróvári belváros nagyjából azonos a középkori fallal védett várossal, és lakóinak megoszlása szerint két főutcája van, a Német (ma Fő) és a Magyar utca. Ehhez csatlakozik Lucsony, a családi házas Károlyliget, Újtelep, majd az Ipartelep. Magyaróvárt és Mosont a Városközpont betontömbjei kötik össze.
A Fő utcán végighaladva elérünk Móvár jelképéhez az óvári várhoz, mely a 18. században a korábban itt álló római település maradványaira épült. Végül többször átalakított, szabálytalan négyszög alaprajzú épület lett. A vár épületében jelenleg a Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdasági és Élelmiszertudományi Kara található.

2012 nyarán megnyitotta kapuit Mosonmagyaróvár legújabb attrakciója, a FUTURA. A közel 300 éves magtár épületben, mely hosszú ideig kihasználatlan volt, egy olyan interaktív élményközpont jött létre, ahol a látogatók közelebbről megismerkedhetnek a természettudományokkal, a négy őselem segítségével.