A lenyűgözően vad, nyers, sziklás és drámaian szépséges Durmitor, Montenegro – és Természetanyánk – egyik legszebb éke. Gleccserek és földalatti folyók vájták ki a vidék kacskaringós kanyonjait, a csillogó gleccsertavak medreit és azt az 50 mészkőcsúcsot és hegyes sziklatornyot, melyek közül hat 2000 méternél is magasabbra nyúlik. A legmagasabb a Bobotov Kuk, mely 2523 méter magas.
A hegységrendszer központi része az a 400 négyzetkilométeres terület, melyet a Tara, a Draga és a Susica folyók mély kanyonjai alkotnak. A Durmitor Nemzeti Parkot az UNESCO 1980-ban nyilvánította természeti világörökségnek. A környék ismertebb települései Boricje, Donja és Zabljak, melynek közelében találjuk a híres sötét vizű, jég vájta tengerszemet, a Fekete-tavat.
A vidéket folyóvölgyek szabdalják, a leglátványosabb közülük a Tara folyó 1300 méter mély szurdokvölgye. Ez Európa második legmélyebben fekvő sziklahasadéka. A folyóvölgyekben itt-ott kolostorok bújnak meg, mint amilyen a Moraca-kolostor is, ahol már a 13. század óta élnek szerzetesek. A legtöbb – félelmet és tiszteletet ébresztő – kolostor felkereshető és megcsodálható.
A Durmitor vidéke decembertől márciusig a síelőké, ugyanis ekkor a terep egy hatalmas síkomplexummá alakul. Nyáron azonban elözönlik a helyet a hegymászók, a túrázók és a vízi sportok kedvelői, akik legtöbbször rafting túrára indulnak a Tara folyó vad hullámain, ami a kanyonon folyik keresztül. A nemzeti park a teljes Durmitor hegyláncot és a Tara-folyót körbefogó kanyonokat fedi le.
Az erdőkkel és tavakkal borított táj flórája és faunája is igazán egyedi. Több mint 136-féle madárfaj és nagyjából 50-féle emlősállat otthona a vidék, illetve itt találjuk Európa legkülönfélébb pillangóit.
