Ezen a tájon, ahol 305 kilométernyi összefüggő pályarendszer vár ránk, egy percünk sem lesz unatkozni. A turizmus első nyomai a 19. században jelentek meg az Arlberg régióban. De igazi sikerét és fejlődését az alpesi sífutás kialakulásának és az Arlberg első síelőinek köszöntheti a vidék. Ilyen úttörők voltak Hannes Schneider, valamint Pepi Jennewein és Rudi Matt a 30-as években, illetve Karl Schranz, akiknek köszönhetően a sífutás és az Arlberg szorosan összefonódott és ismerté vált az egész világon.
Aki ellátogat a településre, az sok különböző forrásból ismerkedhet meg a vidék történelmével, sporttal és infrastruktúrával kapcsolatos fejlesztéseivel. De a legjobb, ha felkeresi az Arlberg-Kandahrhaus múzeumot, ahol a kultúrtörténeti kiállításon kívül egy egyedi modellvasút tárlatot is láthat. Bár St. Anton csöndes és nyugodt kis község benyomását kelti, főleg mikor leesik a hó és mindent egy vastag fehér takaró borít – a visszatérők szerint esténként megváltozik a hangulat.
Kis túlzással egy osztrák Ibizává alakul át – megtelnek a kávézók, a bárok, a hütték; szól a zene és folyik a sör. Aztán reggel, mintha mi sem történt volna, újra mindenki a lécen és mehet a végtelen lesiklás. A szomszédban élő tiroliak úgy tekintenek rá, mint a régió egyik legmenőbb téli üdülőközpontjára.
St. Anton nyugatról Tirol an Vorarlberg tartománnyal határos és a Stanzer-völgy felső részén ez az utolsó település, így övé a legnagyobb földterület az egész völgyben. Nem véletlen, tehát, hogy 2001-ben itt tartották az Alpesi Sí Világbajnokságot (Alpine SKI WM). De az út idáig elég rázós volt – St. Anton és Lech közös kérelmét eleinte többször is elutasították. Végül azonban megtérült minden befektetés; a bajnokság nem várt sikerű sporteseményt eredményezett. Több mint 350 000 nézőt vonzott St. Anton-ba, és több mint 4 és fél millió osztrák drukkoló nézte a közvetítéseket az ORF csatornán. A több éves előkészületek miatt ugrásszerűen fejlődtek a szállodák és apartmanok, illetve a síterep szolgáltatásai is.
Ma, 2016-ban a síközpont ott tart, hogy három új felvonójának és 87 liftjének köszönhetően a legnagyobb összekapcsolt síterep Ausztriában. Megállás nélkül keresztül száguldhatunk St. Anton, Lech, Zürs, valamint Warth és Schröcken terepein. Még azoknak is meggyűlhet a baja a kilométerekkel és a 18 000 méteres szintkülönbséggel, akik világéletükben síeltek. De pont az a szép az Arlberg régióban, hogy mindig lesz mit felfedezni: a körpálya ugyanis több helyről is megközelíthető. Az igazán megszállottak részére olyan terepek állnak rendelkezésre, amelyek különböznek az általános jelölésű lejtőktől. Ilyen például az a 200 kilométeres egyenetlen terep, mely a 2811 méter magas Valluga csúcs, a Schindlerkar, a Valfagehrjoch, a Rendl térség és az Albonagrat hegyhát között húzódik.
St. Anton azonban nem csak fantasztikus pályákkal csalogat, már a szezonnyitó jobbnál-jobb programokkal és előadásokkal nyűgözi le az embert. A régió előszeretettel keveri a síelést és a zenét, így nem meglepő, hogy a legismertebb és kedveltebb műsorai mind erre a témára épülnek, ilyen a Ski-Show, illetve a New Orleans meets Snow zenei fesztivál is. A The White Thrill azonban már egy kicsit különbözik ettől: a top síelők versenyét 2017. április 22-én rendezik, óriási nézőközönség előtt. A megmérettetés a Valluga csúcsnál kezdődik, és megannyi versenyzőt csábít a világ minden tájáról.
Ugyan bárki indulhat rajta, ám nem véletlenül tartják a világ legnehezebb versenyének. Akik már részt vettek benne, azok tapasztalatból tudják, hogy ez a kilenc kilométer nem való mindenkinek. Legutóbb 555 versenyző indult útnak, keresztül az ugratókkal teli Kandahar-versenypályán, a profikat is kimerítő, meredek hegyoldalon, melyet csak erre az eseményre hoznak létre. De ez még mind semmi! Advent idején ehhez még kapcsolódnak a magaslati karácsonyi vásárok, a hagyományőrző fesztiválok és a hófödte hegyek között megtartott újévi koncertek.
A cikk teljes változata a Világjáró Utazás Info & Trend, Síelés 2016 Különszámában jelent meg.
